Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

elkészült, az épülethez vezető bejáratnál ferdén, két oldalon kell elhelyezni" 134 1801. december 5-én fizettek egy kőművesnek a két griff Angolkertben történő felállításáért.

135 1806ban kis javítást végeztek a szobroknál, Georg Meitz szobrász egy fület készítet a griffekhez.

136 Később, az 1810-es években Anton Schwaiger fia, Lőrinc lefestette a szobrok posztamenseit.

137 Az Angolkert meghatározó eleme volt a délszaki növénygyűjtemény elhelyezésére szolgáló üvegház is, a későbbi Pálmaház elődje, melyet 1788-ban már építettek,

138 és 1795-ben is végeztek rajta munkákat.

139 1785. június 20-i dátummal említik a Neptunus templomot.

140 1788-89-ben műbarlangok épültek,

141 1805-ben is végeztek ácsmunkát az angolkerti grottához.

142 1794-ben alakították ki a Pokol-forrás körül a nagy műbarlangot. 1789-ből már van adat a Madárházról: Schwaiger Antal szobrásznak fizettek ki egy kisebb összeget egy itt végzett munkájáért, szerződés szerint.

143 0 készített fából egy kínai figurát szintén a Madárházhoz, mely munka elvégzéséről egy 1795. április 14-i kifizetés tanúskodik,

144 a mű nem maradt fenn. 1801. május 23-án is említik a Madárházat, ekkor egy kőműves reparálta.

145 1801. augusztus 15-én egy mellszobrot említenek az épület melletti téren.

146 1795. május 10-én „Pomona kertje már annyira ment, hogy kár lenne az építkezést félbeszakítani'.

147 A török mecset szabályos nyolcszög-alaprajzú, vakolatlan, durva tufakő-homlokfelülettel, csúcsíves nyílásokkal, az attikarészen négykaréjos, mélyített díszítésekkel kialakított épülete végső formájában a 19. század közepére épült fel. A Műromok 1801-re készültek el Charles Moreau tervei alapján.

148 A 18. század végén már épülhetett, mert mikor Festetics László 1796-97-ben itt járt nevelőjével, útinaplójában feljegyezte: „kiváltképpen szépek az Uraság anglus kertjében a düledékeket (Ruinen) és barlangokat (Grotten) képező épületek™ 1797-ben az „Angliai kertben a Ruinára vezetőúj canalis"-i falazták.

150 Az építmény romos templomot idéz, melyen átfolyik egy patak, egyik csúcsíves ablakán keresztül a közeli forrásból táplálkozó vízesés omlik alá. A Műrom falaiba a vértesszentkereszti templom 24 oszlop-, illetve pillérfejezetét építették be, köztük hat figurális, állatábrázolású követ is.

151 Két római sírkövet is elhelyeztek itt. 1802. május 8-án kelt: „0 Excellentiájának a Méltóságos Grófnak parancsolatja következésiben az várban lévő régi Római emlékeztető Temető Kőnek az Angliai kertnek a Ruina mellett levő szigetjébe való által helyeztetésére és a szőllő hegyen egy Nád Gunyhonak fel állítása rendeltetett, annak ki spallérozására kivántató Tzifra Gyékényeknek fel keresésire végtire az Angliai Kertész Pestre exmittáltatott. "

152 A vidéken sok római emlék került elő, melyeket becsben tartottak, s adott esetben - mint a Műromoknál is - beemeltek a korabeli építészeti környezetbe. A régmúlt idők iránti érdeklődést bizonyítja az is, hogy Schwaiger Antalt megbízták, készítsen másolatot egy Gallán talált római szarkofágról, az elkészült munkáért 1774. december 6-án kapott fizetséget (XVI. tábla 3.).

153 Két oroszlánszobor is állt a kertben, 1801. október 11-én Franz Huber tatai festő háromszor átmázolta őket fehér olajfestékkel,

154 a szobrokat Révhelyi Elemér saját feljegyzésében Schwaiger Antal munkájaként említi.

155 112