Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

mennyire egységben képzelte el a templom épületét és a főoltár egészét, ugyanis a főhomlokzat tagolása köszön vissza az oltáron.

103 Schwaiger Antal művének az irodalom általában az angyalalakokat, a felhőktől övezett Istenszemet, valamint a feszületet tartja (XIV. tábla).

104 A Révhelyi Elemér jegyzetei által fennmaradt uradalmi számadáskönyvek a következőket említik: 1785. április 12-én Anton Schwaigernek 25 forintot fizettek ki a tatai plébániatemplom főoltárához végzett munkájáért.

10S Ekkortájt több, kifizetésről szóló bejegyzés mutatkozik festőnek, stukátornak a főoltáron végzett munkálataiért.

106 1786. augusztus 28-án „Bildhauer Schweiger" a plébániatemplomhoz készült két angyalért kapott 40 forintot.

107 Ugyanebben az évben december 13-án a feszületért kapott kézhez 50 forintnyi részletet.

108 Egy 1787-es számlából kiderül, hogy Schwaiger mást is faragott a templom részére: „A tatai szobrásznak (Dem Totischer Bildhauer) gróf úr őnagysága végzése értelmében összeszámolták, hogy mely szerződés szerinti munkák kerültek elvégzésre a tatai plébániatemplomban, úgy mint: 4 kerek korinthoszi oszlopfő 100 forint, továbbá: 6 gyertyatartó 30 forint, 3 kánontábla 1 forint"}

09 Tehát Schwaiger készítette a főoltár négy oszlopának korinthoszi oszlopfőjét is. Rendelkezésünkre áll még egy olyan adat is, mely szerint „A képfaragónak a tatai plébániatemplom ajtajához készült díszítésért (cirádáért)" 20 forintot fizettek ki, 1784. november 1-én.

110 Ez minden valószínűség szerint a kapu feletti, kőből faragott füzérdíszre vonatkozik, de nem zárható ki az sem, hogy a fából készült kapuszárnyak díszítéséről van szó.

111 A TATAI ANGOLKERT - A KERTILAK OROMZATI SZOBORDÍSZE (KÉT PUTTÓ VIRÁGKOSÁRRAL - 1784, KÉT VÁZA - 1785), KÉT KŐBŐL FARAGOTT GRIFF (1801), SZOBORFEJ TÖREDÉKE LUNA VAGY DIANA SZOBRÁRÓL (18. sz. VÉGE-1801 KÖZÖTT), KÉT RÓMAI FÉRFIT ÁBRÁZOLÓ MELLSZOBOR (18. sz. VÉGE-1802 KÖZÖTT), VALAMINT EGYÉB MUNKÁK (XV-XVI. TÁBLA, XVII. TÁBLA 1.) Mikor 1727-ben az Esterházy család birtokába került a tatai uradalom, megkezdődött a természeti táj új formájának mesterséges kialakítása. Mikoviny Sámuel mérnök szabályozta 1747-ben a tatai medence vizeit,

112 a lecsapolásokkal egyidőben völgyzárógátat épített, melynek következtében kialakult a mai Öreg-tó vízfelülete. Tóvároson a Cseke-tó új formájának létrejöttét szintén egy itt épült völgyzárógát segítette elő, a tó szabályozásának ideje 1765. A vízrendezést követően Böhm Ferenc uradalmi mérnök nevéhez fűződik a környezet rendezése. Az ő tervei szerint indultak meg Tóvároson egy park kialakítását célzó munkálatok, az Angliában kialakult tájkerti minták figyelembe vételével. Tata természeti és éghajlati adottságai kedveztek annak a felfogásnak, mely alapján a francia barokk kertek helyett természetes táji hatású parkot akartak létrehozni. A források, patakok, tavak, a betelepített növények

1 u természetes elemeiből állt össze egy romantikus kert képe, melybe harmonikusan illeszkedtek az építészeti, szobrászati művek.

114 Az Angolkert területe eredetileg 69 hektárnyi volt. A Tatabányai Szénbányák bányaművelésének hatására a karsztvíz-források rendszere az 1960-as évekre elapadt, így ez a fő természeti és hangulati elem eltűnt. Holott valóban a változatos vízfelületek voltak a park jellegének talán legfontosabb meghatá109