Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Vékonyné Vadász Éva: Kora vaskori halomsír Tata határában

nak találta, a rétegben faszén-maradványokkal. Ezen az alsó égett felületen hevertek minden rendszer nélkül a szövőszéknehezékek (18. sz.; VI. tábla 1-10.), szinte az egész nagy „üres" nyugati belteret kitöltve. Talált még ugyanitt több cserepet is, ezeket is eltette. Érdekes, hogy az apróbb részletekre is jól emlékező találó igen meglepődött a múzeumban lévő sok edényen. Nem is emlékezett arra, hogy ilyen sok edényt talált! A feltárónak természetesen több kérdést is feltettem, ezek az ő adott válaszaival a következők. Nem emlékezett arra, hogy milyen volt a föld kövezés feletti rétegződése. Ugyanígy azt sem figyelte meg, hogy rétegzett vagy egynemű volt-e a föld a kövezés alatt - s hogy mennyiben tért el a kőborítás feletti földtől. Arra a kérdésre viszont, hogy észlelt-e a bontás során korhadt famaradványokat, egyértelmű nemmel felelt. Megtudtam még tőle, hogy az edényeket kb. 210 cm-es mélységben találta. S ezen kívül még azt, hogy a sír alját képező kormos-faszenes réteget nem szedte fel, épphogy csak megpiszkálta. A továbbiakban rákérdeztem még, tud-e arról, hogy a szomszédok hasonló leleteket találtak volna, erre is nemmel felelt. Természetesen a környéket alaposan átvizsgáltam, de várhatóan semmit nem észleltem. A kérdések és az adott válaszok jól érzékeltetik az amatőr feltárás hiányosságait. A SÍR LELETANYAGA 1. Fibula: Csónak alakú, ún. Smarjeta-típus. Tűtartója csorba, tűje és a spirál letört. Bronz, konzervált. H.: 6,5 cm M: 2,45 cm Ltsz.: 82.1.30. (I. tábla 1. ) Urnák: Anyaguk igen durvára tört kaviccsal soványított. Külső felületük fekete, grafitos, fényezett, belső felületük barnásvörös, simított. 2. Kettős csonka kúp alakú, pereme kihajlik, válla enyhén domborodó. A kissé legömbölyített törésvonal a magasság alsó harmadában ül, és sűrű, gyenge kannelúrával díszített. A perem alatt négyes kannelúra-köteg fut körbe. Ragasztott, alig kiegészített. M.: 31,8 cm Pá.: 21,2 cm Fá.: 11,5 cm Ltsz.: 82.1.1. (II. tábla 2.) Az urnában emberi hamvak voltak, amiket a múzeumban szedtünk ki az edényből. 3. Alakja és plasztikus díszítései az előző urnával megegyeznek. A nyakat grafitminta díszíti: álló, eltérő koncentrikus mintákkal kitöltött háromszögek sora. Ragasztott, erősen kiegészített. M.: 31,8 cm Pá.: 22,5 cm Fá.: 10,8 cm Ltsz.: 82.1.2. (II. tábla 1.) 4. Urnácska (palack): Zsákos, gömbölyded alakú, kihajló peremmel. Feneke nyomott. Anyaga finom szemcsés (homokos?), s külső fényezése kopott. Kívül-belül szürke foltos. Repedt, pereme ragasztott. M.: 17,3 cm Pá.: 12,1 cm Ltsz.: 82.1.3. (III. tábla 3.) Tálak: 5. Nagy, mély, perem alól kiinduló kis, kerek nyílású szalagfüllel. Ferde pereme alig kihajló, rövid nyaka függőleges, s törésvonal nélkül folytatódik az erősen kiugró vállba. A vállon a törésvonalig hármas behúzott vonalkötegből álló zeg-zug minta fut körbe, melyek közei üresek, kivéve három felső közt, melyekben az egyik oldallal párhuzamosan kettes-hármas, majd négyes vonalköteg fut. Anyaga finom törtkavicsos. 90