Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.
Horváth Krisztina: Tata-porhanyóbányai feltárás természettudományos vizsgálata
Az elemzésre szánt anyagainkból 20-20 g-ot mértünk ki és 60 percig 100 C°-on kiszárítottuk, majd a szárítás után 1-lg-ot 3ml HN0 3-al és 0,5 ml H 2 0 2-dal teflonbombába helyeztük mikrohullámú roncsolás céljából. A 18 perces roncsoló programot követően 20 percen keresztül a mintát lehűtöttük. H 2 0 2 hatására a mintában jelen lévő szerves anyag elbomlott, valamint a salétromsav a különböző fémekkel vízben oldható nitrátokat képzett. A hűtés után az egyes mintákhoz 0,1 mólos salétromsavat adagoltunk és 10 ml-re egészítettük ki. Két napot hagytuk ülepedni és 50 szeres hígítást készítettünk a felül úszóból. A nyert minta-sorozatokat használtuk ICP-AES eljárásban analízis céljára. Az analízis elvégzése a SPECTROFLAME ICP-AES (GmbH Kleve, Németország) típusú műszert használtuk, mellyel a vizsgálatot 4 ml/perc mintafelszívási sebességgel 1,05 kW-os teljesítmény mellett hajtottuk végre. A kapott adatokat az egyes rétegek jellemzésére, az egykori üledékes környezetben beállt szingenetikus és posztszedimentációs, diagenetikus változások rekonstrukciójára használtuk fel, és megkíséreltük a geokémiai eredmények alapján az egykori környezeti tényezőket (mállás, oldódás, kilúgozódás, talajképződés, stb.) rekonstruálni. GERINCES FAUNA VIZSGÁLATA A gerinces faunát 10-15 kg üledékből nyertük ki mintánként. A homokos összlet nem tartalmazott értékelhető gerinces anyagot. A löszös rétegből és a fosszilis talajból előkerült gerinces maradványokat Jánossy, 14 Újhelyi 15 munkái alapján, témavezetőm Kordos László egyetemi tanár segítségével határoztuk és értékeltük. Az előkerült gerinces faunát Kormos 16 és Vértes 17 ásatásainak gerinces anyagával korrelatívan összehasonlítottuk (2. táblázat). A legérdekesebb és a lelőhelyre nézve új, mikrogerinces leletről, a Dicrostonyx fajról pásztázó (scanning) elektronmikroszkópos (SEM) felvételt készítettünk (III. tábla 1-2. kép). VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Geomorfológiai vizsgálat eredményei A régészeti vizsgálat kezdetén készített morfológiai és topográfiai felmérések alapján megállapítottuk: a tetaráta medence feküjében található édesvízi mészkőréteg felszíne nem egyenletes, hanem kisebb méretű, néhány m kiterjedésű mélyedésekre („medencékre") és kiemelkedésekre osztható. Ennek következtében a tetaráta medencében felhalmozódott laza üledékrétegek kifejlődése is változatos és igen differenciált a Kormos- és a Vértes-féle ásatás nyomán fennmaradt tanúfalak rétegtani elemzése alapján. A tetaráta medence déli és északi részén a löszös rétegek és a foszszilis talajszint kivastagodott, míg a tetaráta centrumában a futóhomok rétegvastagság igen jelentőssé vált (V-VII. tábla). A medence peremeken több helyen rétegzavarokat is okozó, a fekü édesvízi mészkőréteggel egyidős, a tetaráta medence falából levált, több, méteres kifejlődésű mészkőlapot találtunk. A rétegtani helyzete alapján ezek a mész31
