Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Ifj. Bóna István: A tatai római freskós szoba mennyezetének restaurálása

konstrukciót csak festőileg magasan képzett szakemberek tudják elvégezni, ez lehet az oka annak hogy igen ritkán alkalmazzák (VIII. tábla 2.). Munkánk végeredményét természetesen sok kritika érte. Egyes kutatók, főleg Franciaországból, megkérdőjelezik az egészet, mint szükségtelent. Nem értenek egyet az ilyen jellegű bemutatással. Azzal érvelnek, hogy nem szabad a közönségigény után menni. Szigorú elvi alapokon kell megtervezni a lelet bemutatását és „meg kell tanítanunk látni" a közönséget. Szerencsére a szakértők többsége inkább üdvözli azt, hogy a látogatót bevezetve egy hitelesen helyreállított római térbe, eredeti kontextusukban mutathatjuk meg a freskókat. A mennyezetkép a fejünk fölött van, a frízek a stukkópárkányok között futnak, a mitológiai jelenetek szemmagasságban vannak, a lábazat pedig lenn a padlószinten. Nem kiragadott „szép", vagy „jellegzetes" részeket mutatunk meg, hanem az egészet úgy, ahogyan azt a legjobb szakember sem tudja elképzelni, ezt látni kell! A közönség reakcióiból inkább azt szűrtem le, hogy még mindig kissé túl szigorúak és elvszerűek voltunk. Továbbra is sok nehézséget okoz a mű „olvasása". A kiegészítést két fő részre oszthatjuk, mind anyagában, mind szellemében. A festések egy része, mely a már száraz vakolatra készült valamilyen kötőanyaggal, igen erősen elpusztult. Annyira kopott volt, hogy a látogató számára már olvashatatlanná vált, csak a művel elmélyülten foglalkozó szakemberek számára volt világos, mit is ábrázolnak. Ez esetben akvarell festékkel aprólékosan kiegészítgettük a kopott részeket, pontozással, lazúrozással, vagy pedig apró vonalkákkal, úgynevezett tratteggioval. Gondosan vigyáztunk azonban arra, hogy eredeti festést ne fedjünk el, és hogy az általunk készített hozzáadások soha ne domináljanak az eredeti festés fölött. Mivel a kiegészítő festék anyaga akvarell, ez óvatos mosással bármikor könnyen eltávolítható a római eredeti mellől, hisz az eredeti festék gyakorlatilag teljesen vízálló. A munkát Márkus Péter szobrászművész segítségével végeztem.

1 A RÓMAI SZOBA JÖVŐJE A több éve felfedezett károsító sók komoly aggodalomra adnak okot. Az igazi megoldás a sók teljes eltávolítása lenne a vakolatból, melyet a feskóegyüttes fokozatos szétszedése és újrarestaurálása útján lehetne végrehajtani. A sók kioldása igen bonyolult, hosszadalmas és költséges feladat. A megfelelően kondicionált helyiségekben bemutatott freskókon viszonylag ritkák a hasonló károk, ugyanakkor több jelentős alkotás is teljesen elpusztult már múzeumokban hasonló okokból. A legjobb megoldás kidolgozásához egy számítógépes monitoring rendszert építettünk ki a helyiségben és a környezetében, Várfalvi János tervei alapján. Vizsgáljuk a hőmérséklet és relatív páratartalom változásait, szenzorok érzékelik a látogatók mozgását, automatikusan mérjük a falnedvesség változásait. Az adatok gyűjtését évekre tervezzük. Eközben folyamatosan mintákat veszünk a különböző helyeken megjelenő sókból. Figyeljük a kivirágzások változásait. Az analízisek és a környezeti mérések eredményeit összevetve olyan részletes és hiteles képet kaphatunk az együttesben le158