Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Ifj. Bóna István: A tatai római freskós szoba mennyezetének restaurálása

ismert) lemezekből építették meg a szoba álfalait, megfelelő fém és fa merevítő szerkezetet konstruálva hozzá. Az oldalfalon, a freskótöredékek felerősítésére alkalmazott ragasztó a vízüveg és perlit olyan arányú keveréke volt, mely biztosan a helyén tartja a töredékeket, de ugyanakkor teljesen lemorzsolható a római vakolatról. A töredékeket úgy vakolták körül, hogy az új vakolat felszíne pár milliméterrel mélyebben legyen az eredeti töredékek felszínénél. A római vakolatok fényesre polírozott felületeivel szemben az új vakolatokat szándékosan durvább felületűre alakították. Ez a két technikai eltérés jól elkülöníti az eredetit a kiegészítéstől (VI. tábla 1-2.). AZ ALKALMAZOTT KIEGÉSZÍTÉSEK ALAPELVEI Az oldalfalak négyszögletes képmezőiben és a frízeken körbefutó figurális jeleneteken semmiféle kiegészítés nem készült. Akkoriban pedig az ilyen kiegészítéseket magától értetődőnek vették. Később, a mennyezeten kénytelenek voltunk eltérni ettől a szigorú elvtől. A díszítő-festések kiegészítése nagyon visszafogott volt. Az eredetileg tüzes, mély tónusú és részletgazdag díszítés összefüggéseinek megmutatására a háttérszínek halványabb, áttetszően (lazúrosán) festett változatait alkalmazták. A képek hiányait világos tojáshéj színekkel festették ki. Az esztétikai szempontból értékelhető végeredmény a sokat látott szerző tapasztalatai szerint a legmagasabb nemzetközi színvonalat képviseli. A MENNYEZET HELYREÁLLÍTÁSA (A szerző által kialakított technológiák alapján elvégzett rekonstrukció) A mennyezeti freskók tartószerkezete Mennyezeti rekonstrukciót készíteni mindig más feladat, mint oldalfalat, hisz a végeredmény a látogatók feje fölé fog kerülni. Ezért sokkal stabilabb, biztonságosabb szerkezetekre, eljárásokra van szükség. A vakolatok hordozására csak mérnöki, statikai tervek alapján legyártott hordozót, álmennyezetet szabad alkalmazni. A mennyezeti tartószerkezetet Mezős Tamás tervei alapján Neuberger Márton tatai iparos mester készítette. Az álmennyezet két, a középkori terem falába mélyen behorgonyzott vas sínen fekszik, súlya egyáltalán nem terhelődik rá a rekonstruált oldalfalra. Az „oldalfal" és a „mennyezet" egymástól teljesen független. A statikai követelmények miatt egy elég robosztus, harminc elemből álló modulszerkezet készült vastag alumínium lemezekből, acél merevítéssel. Szilárdsága olyan nagy, hogy az építésén dolgozó emberek minden további nélkül biztonsággal rajta tartózkodhattak munkavégzés közben. Az egyes modul-elemek rendkívüli precizitással készültek. A freskók beépítése ugyanis az ele154