Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Fatuska János: Tata II. József igazgatási reformjaiban
Jegyzetek 1 OSZK Kézirattár. Quart. Hung. 2385- Közli: HAJDÚ 1982, 481. 2 Uo. 479. 3 MOLITOR 1987, 398. 4 Nyugta után mindenhol mégfényesb a világa. U.o. 403. 5 H. BALÁZS 1989, 1121. 6 MOLITOR 1987, 105-117., 130., 281.; MARCZALI 1989, 383-452. 7 MOL A-39: 5996/1785. 8 HAJDÚ 1982, 205-206 9 Uo. 280. 10 RÁTH-VÉGH 1977, 78911 Uo. 790. 12 A későbbi császár már ifjúkorában is élénk érdeklődést tanúsított a környező világ számtalan jelensége iránt, ezen érdeklődési körből azonban kimaradt a női nem, miért is az udvari nép háta mögött „EgyiptomiJózsef '-nek nevezte. A nemcsak a politikában, hanem a családi életben is egyeduralkodóként fungáló Mária Terézia parancsára azonban 19 éves korában frigyre kellett lépnie XIV. Lajos ükunokájával, Fülöp bourbon-pármai herceg leányával, Mária Izabellával. A dolog váratlanul jól indult, még nevelője Batthyány Károly szerint is. (Az ősi magyar név ne tévesszen meg senkit, köztudott volt, hogy Batthyány Szavojai Jenő természetes fia. „Eugens Erbe' - mondotta volt Mária Terézia, mikor Batthyány bajorországi sikereiről értesült az osztrák örökösödési háborúban.) Batthyány gróf (1764-től herceg) azt irta, hogy olyasmi történt zárkózott természetű neveltjével, amit lehetetlennek gondolt volna: fülig szerelmes lett. Rövid házaséletüket (Izabella három évvel a házasságkötés után himlőben meghalt) azonban némileg beárnyékolta az a sajnálatos tény, hogy az ifjú hitves nem férje, hanem annak húga, Mária Krisztina iránt lobbant heves szerelemre. A dinasztikus érdekektől vezérelt Mária Terézia úgy döntött, hogy elsőszülött fiának gyorsan újra kell nősülnie. Külpolitikai és felekezeti megfontolások alapján a szász Kunigunda és a bajor Mária Jozefa hercegnő között engedett választást. A Kunigundával való „váratlan" találkozást egy teplici vadászaton rendezték meg. József elismerte ugyan, hogy a kiszemelt ara igen jól üli meg a lovat, azonban olyan sovány, mint egy meszelőpózna, az orra nagy és horgas, s ráadásul csinos kis szakálla is van. A további botrányt elkerülendő a császárné a következő háztűznézőbe immár nem fiát, hanem bizalmasát, Dietrichstein Károly grófot küldte. A gróf meglehetősen szkeptikus beszámolót fit az uralkodónak: „Be kell vallanom, Felség, ha önmagamról lenne szó és szabadon cselekedhetnék, én bizony sem Kunigunda, sem Jozefa őfenségét nem választanám, de ha kést szegeznének a torkomnak és mindenáron el kellene az egyiket vennem, hát isten neki, mégis inkább a bajor hercegnőt választanám, lévén, hogy ennek legalább alapos melle van." Mária Jozefa így tehát „mellbedobással' győzött ugyan, férje azonban őszinte undorral és megvetéssel kezelte, s szemmel láthatóan megkönnyebbült, mikor nem egészen két évnyi házasság után egy újabb himlőjárvány a második hitvest is sfrba vitte. GROSSING 1994, 134., 149.; SUPKA 1986, 268-271. 13 Maga az elnevezés arra a cselekményre utal, melynek során a vőlegényszámba menő legény éjszaka bemászik az ablakon át a leány szobájába. A szokás afféle próbaházasság volt, mely a mindent előszeretettel rendszerező német tudomány, fgy például F. C. J. Fischer 1780-ban megjelent „Ueber die Probenächte der teutschen Bauernmädchen" c. munkája, két időrendi szakaszra oszlott. Az ún. „Kommnachf során a pár beszélgetéssel tölti az időt, s igyekszik egymást kiismerni. Ha kölcsönösen elégedettek, akkor sor kerül az ún. „Probenacbf-ra. A szokást hagyományosan a szülők beleegyezésével gyakorolják, s általában házassággal végződik. RÁTH-VÉGH 1975, 299-301. 14 ZÖLLNER 1998, 250. 76
