Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Magyar Eszter: Falu vagy mezőváros? (Visegrád a 18. században)

a késői megtelepedés okozta lemaradás miatt sem lehetett versenytársa a túl közel fekvő Esztergom, Vác és Szentendre iparának. A lakosság létszáma a belső piac kialakulása szempontjából mindvégig túl alacsony maradt. A népességnövekedés a század közepére megállt. A településnek nem volt olyan eladható terméke, amely az önellátást felszámolva a foglalkozási specializációt elősegíthette volna. Jogi és társadalmi fejlődése szempontjából földesuraival sem volt szerencséje, akik nem tettek semmit valódi várossá fejlődése érdekében. A folyamatot az Urbárium kiadása után befejezte a kamarai igazgatás, amely Visegrádot a többi kamarai jobbágyfaluval egy szinten kezelte. 95