Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Ifj. Gyüszi László: Zsidóság az Eszterházy család tatai uradalmában

hitelélet alakításából is. Pl. az 1869-ben alapított Tatai és Tóvárosi Takarékpénztár vezetésében alapítása óta szerepet játszottak, sőt az 1900-as évek elejétől nagyobb számban képviseltették magukat. A takarékpénztár volt a legjelentősebb és legerősebb helyi pénzintézet az 1930-as évekig.

34 A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük még a hitelszövetkezetként működő Tata-Tóvárosi Segélyegyletet, a Tatai Közgazdasági Takarékpénztárt (később TataTóvárosi Közgazdasági és Iparbank), a Tata-Tóvárosi és Kereskedelmi Bank Rt-t. 35 Magyarországon történelmileg kialakult helyzet volt, hogy zsidók nem foglalkoztak, nem foglalkozhattak földműveléssel, mivel nem bírhattak földbirtokot. 1860tól ugyan egy miniszteri rendelet engedélyezte számukra ezt a lehetőséget, de sem hagyományaik, sem tapasztalataik nem alakulhattak ki ebben a gazdasági ágban. Az 1920-30-as években mégis jelentős számban találjuk őket az ország legnagyobb bérlői között. Tata-Tó városon az 1880-90-es években mindössze három zsidó bérlő van, földbirtokos pedig egy sem. 1911-ben az akkori három jelentősebb földbérlő közül egy volt izraelita. 1925-ben pedig már kettő zsidó nagybérlőről tudunk. 1930-ban gróf Eszterházy hét bérlője közül négy volt zsidó. 36 Antiszemita tünetek egy vidéki kisvárosban „Antiszemita alatt nem kell mindenkit értenünk, aki nem szereti a zsidókat, de nem elég azokat érteni, akik a zsidók ellen uszítanak vagy a zsidókat üldözik, hanem azokat kell értenünk, akikben a zsidók különböző veszedelmes tulajdonságairól, mohó és csaló vagyonszerzéséről, erkölcsileg és politikailag destruktív voltáról, bosszúállásra és hatalmaskodásra való hajlandóságáról egy összefüggő kép alakult ki és rögződött meg. Az antiszemita ebben az értelemben egyaránt lehet becsületes és aljas, lehet szelíd és lehet kegyetlen, lehet ártatlan és lehet bűnös: lényege az, hogy olyan ember, s az embereknek olyan csoportja, amely a társadalmi valóság egy darabjárólgörcsösen megrögződött, torz képet hordoz magában"

37 Az, hogy voltak Tata-Tóvároson olyanok, akik valamilyen okból nem szerették a zsidókat - lehetséges, nem is célunk ennek ellenkezőjét állítani. Hogy üldözve lettek volna, fizikai nyomás nehezedett volna rájuk, arról pedig nem találtunk dokumentumokat. S hogy a zsidók erkölcsi, becsület- és tisztességbeli mivoltáról általánosan berögződött negatív kép uralkodott volna Tata-Tóváros polgárainak körében, azt cáfolja a rendszeres és általánosan elterjedt közös társadalmi, egyleti és gazdasági ténykedés, az izraelita vallásúak közéleti elfogadottsága, megbecsülése. Társadalmi, szakmai tisztségeket töltöttek be: pl. Brüll Ignác zsidó iparos 1896-tól 1938-ig törvénybíró, tehát választott községi elöljáró volt Tóvároson. De soraikból egyesületi elnökök, tisztségviselők, esküdtek, választott képviselők, megbecsült orvosok és ügyvédek kerültek ki. 49