Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Ifj. Gyüszi László: Zsidóság az Eszterházy család tatai uradalmában
„egyúttal kötelességem kijelenteni, hogy a nevezett hitközségnek iskolája minden tekintetben példányszerű' . 15 186l-ben sor került a zsinagóga átalakítására is. Valószínű, hogy a hitközségnek nem volt kellő anyagi háttere, mivel a szép elképzelések csak részben valósultak meg. Az 1850-60-as években császári és miniszteri rendeletek szabályozták a magyar zsidók különféle polgári viszonyait. Az abszolút hatalomnak a zsidóságra kiterjedő centralizációs politikája a gazdasági élet terén a zsidóság tevékenységi körének szélesítése irányába hatott. Egy 1851. évi kormányrendelet a zsidó tőkének a kereskedelem és az ipar területére való befektetését ösztönözte. Az 1850-es évek gyáralapításaiban a zsidó vállalkozók tevékenyen vettek részt. A már a reformkorban is termelő iparvállalatok közül a Fischer-féle tatai porcelángyár, valamint Goldberg óbudai textilgyára változatlanul működött. Az ipari vállalkozások nagy része a mezőgazdasági termelésre épült, pl. Steiner Éliás alapította Tatán a cukorgyárat. Míg egyfelől az osztrák abszolutizmus a gazdaság területén számos ponton szélesítette a zsidóság mozgásterét, másfelől tisztázatlanul hagyta jogállását, nem állapította meg az általa gyakorolt polgári, politikai jogok hatókörét. A hazai zsidóság helyzetének javulása a Habsburg Birodalom hatalmi pozíciójának meggyengülése következtében jött el. A politikai erjedés új lendületet adott az emancipációs törekvéseknek. A hatalmi elnyomás ellen az 1861. évi és 1865. évi országgyűléseken emeltek szót a képviselők, s követelték a nemzet „adósságának' rendezését a zsidókkal szemben. Ezek az évek az ortodox-neológ szembenállás élesedésének jegyében teltek el a zsidóságon belül is. Az 1867. évi alkotmányos kormányzás helyreállítása után sor került a régen várt emancipációs törvény meghozatalára is. Ezt az 1867. évi XVII. tc-t, mely „az izraeliták egyenjogúsításáról' szólt, nagyon sokan bírálták, de legalább annyian dicsérték is. Egy azonban biztos: ez a pár soros törvény új fejezetet nyitott a hazai és természetesen a tatai zsidóság történetében is. A magyarországi zsidók helyzetét a 19- század második felétől a kibontakozó szabad versenybe való bekapcsolódás mértéke, a polgári szerkezet keretei közé történő beépülés lehetőségei határozták meg. A zsidóság szerepe a polgárosodás folyamatában Tatán és Tóvároson 16 A magyar zsidóság teljes egyenjogúsítását az emancipációs törvény megalkotása jelentette. A törvény - évezredes megkülönböztetésnek vetve véget - a keresztényekkel egyenlő jogokat biztosított számukra is. A zsidó emancipáció történelmi gyökere az európai történelemben a reformáció megindította vallási türelmességből ered, s a felvilágosodás és a francia forradalom 44
