Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

D.) A hiteleshelyek; káptalanok, konventek oklevélkészítő és -kiadó munkájának mindennapos gyakorlatát a középkor végén az azok kancelláriáján dolgozó nótáriusok látták el, akiknek jelentős része világi személy volt. Közöttük már a 16. században sok nemesi jogállású - sőt a megye területén is kisebb birtokkal rendelkező, esetleg Sopron, Zala vármegyében is hol hivatalviselésben, hol birtokbírásban érintett - személy található. Pothrán Balázs káptalani jegyzősége mellett (1576) a vármegye törvényszékének jegyzőjeként is tevékenykedett; az 1572-1592 között káptalani jegyzői hivatalt viselt Magyarody István a sümegi vár provisora is volt.

61 Házbirtoklás-ingatlanforgalom A Szombathelyre települt nemesség egzisztenciája stabilizálásához minél előbb háztulajdont próbált szerezni, és vagyoni gyarapodásának egyik eszköze az ingatlanvásárlás volt. A mezővárosbani házbirtok szerzése nem csak a menekült nemeseket jellemezte, hanem a betelepült megyei birtokosokat, tisztségviselőket is. Nem egy esetben megfigyelhető a két(vagy több)lakiság, azaz: egyes familiárisi kapcsolódásokkal rendelkező, a megyében is birtokos nemesek egyaránt birtokoltak Szombathelyen is házat, miképpen vidéken is kúriájuk volt. (Ilyen pl. Meszlényi (II.) Benedek is, aki a mezővárosi háza mellett Górban (Guar) bírt rezidencionális kúriát.) A nemesek szombathelyi ház- és ingatlanügyei bár gyakran felvallásra kerültek a vasvári káptalan, egyes esetekben az úriszék előtt is, de döntő részük mégis a mezővárosi magisztrátusnál került felvallásra, illetve az ingatlantulajdonok perei is - bár volt, hogy csak első fokon - ott zajlottak. A birtokforgalom időbeli „dinamizmusa', a felvallások frekventáltságának térbeni megoszlása még az elkövetkező évek vizsgálati feladatai közé tartoznak. Ugyanakkor a már feltárt adatok azt is jelzik: e problémakör a szomszédolás módszerével nem csak a várostopográfia munkáiban vihet előbbre, hanem idővel „kerek" háztörténeteket ad, amelyek egyben birtoklás- és jogszokástörténeti (elsősorban öröklési jogszokások vonatkozásában) kutatásokat is eredményeznek. Engedtessék meg, hogy az alábbiakban egykét, a mezővárosi építészethez is adatokat szolgáltató adásvételt ismertessek a megye és a térség ismertebb nemesi családjainak szombathelyi házbirtoklására.

62 A győri püspök familiárisi szolgálatában álló Sibrik Tamás folyamatosan pereskedett Heresenczy János „kőházáért'', amit az még 1602-ben 200 ft-ért zálogolt Ujlaky Lajosnak.

63 Maga a ház fölöttébb jó szomszédságban, Kitonich János háza mellett feküdt. Ezek a nemesek által lakott házak, a vasvári káptalan, a mezővárosi magisztrátus vagy az úriszék előtti adásvételi felvallásokban mindig „kőházakként' szerepelnek, pl. a 17. század legelején Csejtére költözött Szlajcsics Mátyás és anyja, Nagy Anna 3 fertályos kőháza (amely a Vár előtti utcában, ami még a Kám utcához tartozott) feküdt.

64 Tapolczay Gergely l6l7 júniusában egy 4/4 telkes, a Gyöngyös utcában fekvő, 64 kőből épült polgári házat kívánt Szombathelyi Mártontól (más forrás szerint 222