Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja

Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja (1844 -1847) Molnár András (Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg) Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalmához tartozó mezőváros poros, sáros, jelentéktelen kis településnek tűnt az 1840-es években. Dacára annak, hogy már több mint egy évszázada Zala megye állandó székhelye volt, alig öltött városias külsőt. Jelentősebb, kőből vagy téglából épült középületei jobbára a várost északdél ill. kelet-nyugat irányban átszelő országutak metszéspontjában álló plébániatemplom körül helyezkedtek el. Itt, a kanizsai és a körmendi út kereszteződésénél volt a püspöki fogadó, mellette az átvonuló katonaság szállásául szolgáló kvártélyház, attól kissé délre pedig a város kórháza (ispotálya) és egyik gyógyszertára. A város elemi iskolája és másik gyógyszertára a fogadótól nyugatra, a piactér szélén állt. A plébániatemplom szomszédságában emelkedett az egyemeletes városháza és a királyi posta hivatala is, kissé hátrébb pedig az ugyancsak emeletes vármegyeháza a hozzá tartozó börtönépületekkel. Az 1840-es években mintegy 450 épülete lehetett Zalaegerszegnek, és ezek közül 420 - többségében boronaház - a mezőváros polgárainak tulajdonában volt.

1 Zalaegerszeg mezőváros népességét tekintve harmadik volt a zalai települések sorában. A legnagyobb uradalmi központokban, Nagykanizsán és Keszthelyen kb. kétszer annyi lakos élt, mint Zalaegerszegen. Fényes Elek 1836-ban közzétett adatai szerint - az 1828-as országos összeírás alapján - Zalaegerszegnek 3454 lakosa volt, többségében katolikus, és mindössze 3 református, valamint 349 izraelita.

2 Zala megye 1831-ben készített útikönyve - az utak mentén fekvő települések rövid ismertetésénél - gyakorlatilag ezzel megegyező népességgel számolt. Ekkor 3457 lelket; 3098 katolikust, 354 zsidót, 2 reformátust és 3 evangélikust jegyeztek fel a városban.

3 Fényes Elek 1847-ben megjelent statisztikája szerint jó egy évtizeddel később már 3944 lakosa volt Zalaegerszegnek.

4 Az 1840-es évek derekán 59 elismert nemességű, és egy kétséges nemességű család élt Zalaegerszegen, összesen 176 felnőtt nemes férfival.

5 A mezőváros nem nemes népességének összeírása 1847ben 695 családot vett számba. A város 2903 nem nemes lakosából a férfiak száma némiképp meghaladta a nőkét; az előbbiek 1497-en, míg az utóbbiak 1406-an voltak. A férfiak között katolikus 1325, evangélikus 16, református 17, izraelita pedig 139 fő akadt.

6 Iparát és kereskedelmét, egész gazdaságát, kiváltképp pedig vonzáskörzetét tekintve Zalaegerszeg ugyancsak elmaradt a legfejlettebb zalai településektől, Nagykanizsától és Keszthelytől. Népessége túlnyomórészt mezőgazdasági termelésből élt, önellátáson túl azonban kevés felesleget termelt.

7 Az 1828-as általános adóalap 179