Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Knézy Judit: Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom

az uradalmi központ színvonalát, a vidék jobb ellátását segítette elő, mert az iparosok nem kizárólag az uradalom részére dolgoztak, de termékeikre az uradalomnak elővásárlási joga volt. Jelen tanulmányomban nem a lakosság többségét kitevő jobbágyi kötöttségű népességről, nem is az aránylag kevés számú uradalmi cselédről kívánok írni, hanem azokról a társadalmi csoportokról, amelyek mozgékonyabbak, szaktudásuk, vagy speciális foglalkoztatásuk révén gazdagították a mezőváros és az uradalom más helységeinek társadalmi palettáját, gazdasági ismereteit, anyagi kultúráját. A csurgói uradalom alapos megszervezése - a keszthelyihez hasonlóan - már a keménykezű Festetics Kristóf nevéhez fűződött.

20 Fia II. Pál (1722-1788) idejében kezdődik meg az 1760-as évek végén, kisebb időeltolódással a keszthelyivel szemben, a csurgói uradalom központjában (2. ábra), majd távolabb is (pl. Szentmiklósi major) a majorok korszerűbb épületállományának létrehozása mérnöki tervek alapján, kőművesek felfogadásával, továbbá a park és gyümölcsöskert kialakítása.

21 Iparosok is sorra szerződnek a mezővárosba és környékére magyarok, németek, horvátok, szlovének, zsidók is. A keszthelyi építési szakemberek sűrűn megfordulnak ebben az időben itt a Dráva mentén. A robotosokat, időszaki munkásokat is gyakran irányítják az építkezésekre. A nyári mezőgazdasági feladatok ellátásához már nemcsak a jobbágytelkek után járó, de a különféle szerződésekben, bérletek fejében kiszabott, s a kihágások miatt elvégeztetett

22 robot sem elég. Az éveken át szerződtetett béresek, kocsisok száma elenyésző,

23 ezért kellett egyre inkább az uradalmi tiszteknek hosszabb-rövidebb időre időszaki munkásokat felvenniük a helybéliekből, távolabbi vidékek csoportjaiból, még a cigányok közül is. I. Árendás iparosok A csurgói uradalomban 1743-ban csak egy pintér, egy bodnár és egy kovács szerepelt az éves szerződésű ún. konvenciós iparosok között.

24 Ez a szám 1780-81re alig változott, egyetlen kovács és két pintér van a konvencionális tabellán.

25 A többi iparos főként zsellér telkekre került. Csurgón az 1767. évi házösszeírás szerint három iparos házas zsellérként került elszökött jobbágy házába (egy szabó és két csizmadia). De fizetett ekkor árendát mészáros (16 ft), pálinkafőző zsidó (50 ft), sövegjártó (30 ft), vendégfogadós (6 ft) és molnár.

26 1. Molnárok Az árendás molnárokat a csurgói uradalomban eddigi adataim szerint az adott időben többnyire napszámért foglalkoztatták. Ekkor még fából való vízi malmokat készítettek, így pl. Csurgó határában 1767-ben számbavett építményről a következőket írták: „...Nagymartonból lefolyó vízen közel Csurgón alul vagyon az uraságnak két kerékre újonnan épített szitás malma, a malomház ugyan boronábul, tüze129