Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Kerti Katalin: Köszöntő Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket Tata Város Önkormányzata nevében a „Fejezetek Tata történetéből" című tudományos tanácskozás-sorozat második rendezvényén. Csakúgy, mint a tavalyi, a török korral foglalkozó ülésszaknak, ennek a mai napnak is az a célja, hogy városunk történetének egyik jelentős korszakával kapcsolatban összegezzük a legújabb kutatási adatokat. Terveink és reményeink szerint a mai napon elhangzott előadások az Annales Tataienses sorozat második köteteként írásos formában is megjelennek. A mai tudományos tanácskozás elsősorban Tata második, 18. századi aranykorával foglalkozik, melyet akár Eszterházy-korszaknak is nevezhetünk. Az Eszterházy család hagyományai, a művészetek és a kultúra iránti érdeklődésük, széles körű kapcsolataik, anyagi lehetőségeik számottevően hozzájárultak a helyi ipar, az emelkedett művészi légkör, a meghitt, környezetbe simuló városkép megteremtéséhez. Kiváló érzékkel választották ki a városépítés felelősségteljes feladatára a kor vezető szakembereit, művészeit. Mikoviny Sámuel - a vadvizek elvezetésével - jelentős területeket hódított meg a mezőgazdasági művelés számára, halászhatóvá tette a Nagy-tavat, nevéhez fűződik a Cseke-tó formájának kialakítása és a malmoknak vízi energiát szolgáltató patakcsatorna-ér hálózat szabályozása is. A város barokk arculata Fellner Jakab építész munkássága nyomán bontakozott ki. Életművének legremekebb alkotásai: a Kossuth téri plébániatemplom, az Eszterházy kastély, a Kiskastély vagy a Kálvária dombi kápolna mára Tata jelképeivé váltak. Szintén ebben a korszakban indult meg Pram András, Deutscher Pál és Schweiger Antal Holicsból ideszármazott mesterek vezetésével a kitűnő minőségű, választékos artisztikumú tatai majolikák gyártása, melyek az egész országban, sőt annak határain kívül is keresett értékekké váltak. A napjainkig fennmaradt épületek, tárgyak, természeti értékek mögött húzódó gazdasági, jogi, politikai, szociológiai háttér kevéssé ismert a nem szakértő tataiak előtt, ezért a mai tanácskozás és a belőle készülő könyv bizonyára nagy érdeklődésre tarthat majd számot, A konferenciára irányuló figyelmet tovább fokozhatja az is, hogy a délután folyamán országos kitekintésre, összehasonlításra is módunk nyílik majd: Pápa, Keszthely, Szombathely és más további települések azonos kori történetébe pillanthatunk be a meghívott előadók közreműködésével. Bízom benne, hogy a ma elhangzó előadások a szakemberek és a laikusok számára is sok érdekességet vonultatnak fel. Ebben a reményben kívánok valamennyiüknek jó munkát, hasznos tanácskozást, kellemes tatai élményeket! 11
