Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Kiss Vendel: Tata ostromának képi ábrázolásai

külföldi seregvezéreknek juttató szándékra is, hisz tudjuk, a kortárs Nyugat-Európa véleménye a magyarokról nem mindig baráti. Vélhetően, itt mégsem erről van szó, a történet ábrázolásához felhasznált forrásban, az egykorú tudósításban kell az okot keresni. A drezdai Newe Zeitungban például, mely a visszafoglalásról szóló Pálfry-jelentést közzétette, nincs név szerint említve a vállalkozás vezetője, a beszámoló ugyanis egyes szám első személyben íródott. A hírt minél gyorsabban piacra dobó kiadó ezt a mulasztást nem korrigálta a kiadvány címében sem. A szintén gyorsaságra törekvő rajzoló forrása tehát vagy a Newe Zeitung, vagy egy másik hasonló igényességü korai kiadvány lehetett, melyből gondatlanság miatt kimaradt Pálffy Miklós neve. (A későbbi tudósításokban már szerepel.) A tizenöt éves háború második felében már frissen megjelent történeti munkákból is tájékozódhatott a háború történéseiről az igényes olvasóközönség. Tata 1597. május 23-i visszafoglalásáról több munka is írt, kettőben illusztráció is megjelent. Nürnbergben jelent meg 1602-ben Hyeronimus Ortelius német nyelvű krónikája a Chronologia Oder Historische beschreibung...

10

. A könyv 1395től tárgyalta Magyarország történetét, és 1590-től részletesen ismertette az eseményeket. Kiadója és illusztrátora Ortelius sógora, Johann Siebmacher festő és rézkarcoló volt. Siebmacher azt a pillanatot rajzolta meg, mikor Peter Zimmermann rézkarca 84