Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Összefoglalók

R. Várkonyi Ágnes: Történelmünk nemzetközi jelentősége Resümé Az európai egység megteremtésére irányuló igény erősödésével párhuza­mosan, egyre sürgetőbb lesz, hogy a kontinens népei megismerjék Magyar­ország történetét, egyetemes összefüggéseivel együtt. Más szóval, hazánk történelmének jelen kell lennie a jövő század Európájában. Reális azonban a veszély, hogy a magyar történelem kieseik, eltűnik az új évszázad Európájának történetéből. A jövő Európájának múltjáról évti­zedünkben megjelent müvekben kevés szó esik Magyarországról. Hazánk lényegében nincs, vagy nem jól van jelen ezekben az Európa-történetek­ben. Az új összefoglalásokra jellemző, hogy Európa történetét nem az egyes országok egymás mellett futó históriájának tekintik, hanem új fogalmi kész­lettel, a kontinens történetének esszenciális többletét kívánják megragadni. Ez a korábbinál más, gazdagabb Európa-fogalom tág keretet kínál más nem­zetekkel együtt a magyar történelem számára is. Európa mindig is többet jelentett, mint földrajzi terület. Lényegét a tör­ténelem évszázadaiban különbözően fogalmazták meg. A középkorban tűnt fel az „európai" fogalom használata, s a földrész hivatásaként megjelölt program a dialógus, a stabilitás és a béke. Majd a koraújkor változásai ide­jén, a 15. században úgy fogalmaztak, hogy ,Európa addig tart, ameddig a reneszánsz ár", tehát az „európa"-képzet a megújulás készségével gazda­godott. Az elsőrangú szakemberek tollából, neves nemzetközi szakértők közre­működésével született, korunkbeli színvonalas történetírói munkákban tör­ténelmünk nemzetközi jelenléte korántsem kielégítő. Ebből adódik a kér­dés: mi e kedvezőtlen jelenlét oka, s melyek a kilátásaink? Történelmünk egyetemes beágyazottsága sokszor bizonyított valóság. Az új Európa-történetek szerzői aligha tolták volna félre a magyar műveket - ha eljutna hozzájuk. Nehezen érthető, hogy a magyar történettudomány­nak régebben volt, ma nincs világnyelven megjelenő folyóirata. Könyvtá­rainkban az utóbbi években egyre kevésbé jutnak el a külföldön megjelent művek. Pénzhiány miatt, magyar művek nem jelenhetnek meg más nyel­ven is, könyvkiadásunk és -terjesztésünk e tekintetben tehetetlen. Mindez azonban nem ad felmentést rá, hogy történelmünk kiesik Euró­pából. A nemzeti történelem egyetemes fogalomkincse további elméleti 148

Next

/
Thumbnails
Contents