Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

R. Várkonyi Ágnes: Történelmünk nemzetközi jelenlétének alternatívái

érzést. A nacionlizmus az oly vezető politikusok tevékenysége nyomán, mint Eötvös József és Deák Ferenc mérsékeltebb, de az ügyvéd Kossuth Lajosén erőszakos formát öltött, igazi háborúra került sor". Elsikkadt a sajtószabadság, a népképviseleti kormány, a polgári átalakulás, az európaiság minden értéke. Viszont, mivel kirekesztődtünk Európa történetéből, nálunk sok minden rossz sem volt. Nem volt pestis, éhség, szegénység, háborús nyomorúság, nem voltak vérpadok, nem volt alkoholizmus és nem ismerhettük a boszorkánypereket. Csakhogy nem részesültünk az asztal örömeiben sem. Ez talán a legkülönösebb. Az Európa születése sorozat egyik különösen érdekes kötete, a neves középkorkutató Massimo Montanari bolognai professzor remek, tartalmas műve. Az európai táplálkozás kultúrtörténete 1993-ban jelent meg és sikere joggal járta be a világot. Mindent megtudtunk Európa konyhájáról. Mit, mikor, mennyit és hogyan ettek. Milyen társadalmi változások rejlenek az egész általa áttekintett Európa húsfogyasztása mögött, és hogyan határozta meg a kereskedelem az étkezési szokások változásait. Európa asztalánál azonban a szó szoros értelmében nem volt helyünk sohasem. A hatalmas szakirodalomban nincs érdemi magyar szerző. Nyoma sincs a nagy múltú és újabb étkezéstörténeti, bortermelési hazai kutatások eredményeinek. Montanari igazi ínyenc módjára idézi a forrásokat. Bizonyára méltányolta volna mondjuk Széchy Mária ebédmeghívó levelét: „ Utalom a jóízű falatokat, sok különb-különb féle galóczát, pisztrángot halat és ahhoz járandó szép császár fogoly húsos madarak ételét Kegyelmed nélkül költeni ". Különösen szép és kidolgozott fejezete Montanari kötetének a kenyér. Az olvasók megismerhetik, hogy mennyi kenyeret fogyasztottak naponta Genfben, az itáliai városokban és a francia vidéken. Hogyan változott a búza minősége a 16-17. században. Városaink, tájaink nevét azonban hiába keressük. Ennek ellenére, hogy Magyarországon is kellett hogy egyenek és igyanak ezer éven át az emberek, arra a kötet tavaly megjelent magyar fordítását támogatók között a Gundel étterem neve figyelmeztet. És a címlapon a Krúdy filmből egy jelenet: Latinovics a kisvendéglő terített asztala előtt. Az európaiság történetében nagy hangsúlyt kapott a kultúra, mégpedig úgy mint a jövő záloga, a különböző vallások, nemzetek kultúrájának együttélése, összessége, mint páratlan európai jelenség. Magyarország azonban 11