Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

R. Várkonyi Ágnes: Történelmünk nemzetközi jelenlétének alternatívái

áttekintést a keresztény országok összefogását sürgető nemzetközi irodalom. Az Európa a török veszéllyel szemben című fejezetben érvek sokasága olvasható spanyol, francia, itáliai és német szerzők tollából, miszerint az oszmán világ expanziójával „Európa sorsa forgott kockán". Találóan emelte ki a szerző Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa szavait: a törökök azzal, hogy elfoglalták Konstantinápolyt, „Európában voltak, vagyis a mi hazánkban, saját házunkban, a mi földünkön ". Nyugat fiai mind megfogalmazták a török veszélyt, követelték, hogy fogjanak fegyvert az oszmánok ellen. A magyarokról nincs szó. A másfél évszázados török háborúról a szép kötetben ennyi olvasható: „A Habsburgok ádáz harcot folytattak a török ellen a Duna és a Száva mentén ". Nem járunk jobban a „ Vallások Nyugat- és Közép-Európában " című fejezetben sem. Kálvin hitvallását „demokratikus és szociális törekvésének jellemzi a szerző, s kiemeli hogy „ nem ítélte el a kapitalizmust sem, és Skóciában, Hollandiában, Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban lett a legnépszerűbb ". Indokoltan állapítja meg, hogy a reformáció nem írható le reálisan a vallásharcok nélkül és az európaiság legszebb teljesítményei közé tartozik, hogy a szélsőséges ellenségeskedésekkel szembeszállva kikísérletezte a különböző egyházak együttélési technikái, és kivívta a lelkiismereti szabadságot. Közöl minden vallási megkülönböztetést eltörlő törvényt, a lengyel és a potsdami edictumokat is, bezárólag az 1787. évi francia türelmi rendelettel, s ez, mint írja „lényeges haladást" hozott. Hiába keressük azonban az Erdélyi Fejedelemséget, a szabad vallásgyakorlatot és a lelkiismereti szabadságot, az 1568-ban Európában elsőként törvénybeiktatott tordai országgyűlést. S nincs mit csodálkoznunk, hogy a vallások egyenjogúságát biztosító 1705. évi szécsényi országgyűlési törvény sem kapott említést. Az Európa, a romantika és a nemzetek (1815-1870) fejezetből hiányzik a magyar reformkor, a magyar politikai elit harca. Nem találom Széchenyit, az Akadémiát, a jobbágyságot felszabadító és tulajdonhoz juttató országgyűlést. A nacionalizmus a forradalom hidrája fejezetben kap Magyarország külön címszót. Csupán arról van szó, hogy ebben az országban milyen nagy volt a nacionalizmus: „Magyarországon a nacionalizmust elsősorban a nemesség képviselte, mely a Habsburg-házban ellenséget látott és minden erővel azon volt, hogy visszaállítsa ,Szent István királyságát'. A költő Vörösmarty Mihály 1825-ben megjelent eposza is táplálta ezt a nemzeti 10