Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Kiss Vendel: Tata ostromának képi ábrázolásai
Kiss Vendel: Tata ostromának képi ábrázolásai A várak és városok grafikai ábrázolása önálló műfajként a 16. század első felében jelent meg. A műfaj születését elsődlegesen a kor emberének kíváncsisága, megnövekedett hírigénye hozta létre. A metszetképek feladata nem a gyönyörködtetés, hanem az olcsó kiadványok, újságok, röplapok szövegének illusztrációjaként, képes mellékleteként láttak napvilágot. Az ily módon megjelenő képeknek közös jellemzője, hogy készítőik sem a művészi színvonal, sem a hitelesség tekintetében nem voltak különösen igényesek. A fametszetes ábrázolások esetén gyakran előfordult, hogy egy nyomódúc levonatait több alkalommal, különböző események illusztrációjához is felhasználták. Az ábrázolások gyenge kidolgozásának és csekély hitelének egyik oka az volt, hogy a képek üzleti vállalkozásként jelentek meg, ahol is a legfontosabb szempont a gyorsaság volt. Az újságok, röplapok olvasóközönségét - a vásárokat látogató falusiakat és városi polgárokat - a szöveges híranyag érdekelte elsősorban, a képek hitelessége másodlagos volt számukra. A törökkel vívott küzdelem eseményei iránt állandó volt az érdeklődés a nyugat-európai közvéleményben. Számos újság, röplap tudósított a Magyarországon folyó háború híreiről, s a szöveg mellett a magyarországi várak és városok fametszetes képeit is közölték. Ezeknél az ábrázolásoknál a hitelességet tovább rontotta az a tény, hogy a háborús cselekmények miatt a helyszín nehezen volt megközelíthető. A képek jórésze nem az eredeti helyszínen készülhetett. Az ábrázolások másik nagy csoportját a történeti munkákban, és az útleírásokban megjelent metszetek alkotják. Az újságok képeivel összehasonlítva itt általában jobban kidolgozott, a hitelesség igényének inkább megfelelő lapokról beszélhetünk. Az igényesebb kidolgozás és nagyobb hitelesség a műveltebb olvasóközönség elvárásaival, és ezen kiadványok magas árával magyarázható. A magyarországi veduták esetében azonban a képek zömének hitelessége, a már említett háborús viszonyok miatt megkérdőjelezhető. Kevés a helyszínen felvett vázlat után készült ábrázolás, nagy részük hiteles munkák átrajzolásával, vagy elbeszélés, leírás nyomán készült. 1 Tata története a tizenöt éves háború első felében bővelkedett hadieseményekben. Számos újságtudósítás maradt fenn ostromairól, és az egykorú történeti munkákban is gyakran találkozhatunk Tata nevével. Ekkor jelen77
