Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban

napig időzött Tatánál, hogy rendbe hozza, kijavítsa azt.

105 Bár Miksa főherceg csatára is gondolt Tata felmentése érdekében, ez elmaradt, s csak Vácnál került erre sor november 2-9. között. A Váchoz vonuló két sereg összecsapás-sorozata lényegében eldöntetlen eredménnyel végződött, de mivel a törökök nagyobb veszteségeket szenvedtek, hamarabb hagyták el a küzdelem színhelyét, a keresztény had diadalaként könyvelhetjük el a „váci hadjáratot" záró csatát.

106 Az 1598-as év az 1595. évihez hasonlóan ismét a keresztény koalíció sikereit hozta. Része volt ebben az Erdélyi Fejedelemségnek is, amely ellen ismét török fősereg indult Szaturdzsi Mehmed vezetésével. Az oszmán hadjárat célja Erdély visszatérítése, visszaszerzése volt, de csak néhány kisebb vár visszafoglalása sikerült, Váraddal nem boldogult a török had októberben.

107 Mivel a török hadműveleteinek súlypontját keletre helyezte, a császári-királyi sereg akadálytalanul folytathatta offenzíváját a kulcsfontosságú észak-dunántúli várak ellen. Jóval a fősereg megindulása előtt eredményes akciókat folytatott Adolf Schwarzenberg és Pálffy Miklós kisebb sereggel. Kiemelkedik jelentőségben ezek közül az első vállalkozás, amely Bécs „elővédé", Győr visszavételét célozta. E fontos várra támaszkodva a török bármikor támadást intézhetett volna Bécs ellen. A tatai akciót szinte lemásolva 1598. március 28-29-én kb. 5000 ezer fős sereggel, éjszakai petárdás akcióval, meglepetésszerű akcióval foglalták vissza Győrt.

108 Ezzel a győri vilajet megszűnt létezni. Schwarzenberg és Pálffy nyáron folytatta a támadást az észak-dunántúli várak ellen. Célpontjuk Tata és az 1593ban török kézre került várak voltak. Meglepetésszerű akcióra a tatai és győri vállalkozások után már nemigen nyílt lehetőség, ezért a győri ostromban résztvevőnél jóval nagyobb sereggel indították meg hadjáratukat. A létszámot illetően Illésházy 14 ezer német gyalogost és lovast említett, amelyhez Pálffy Miklós csatlakozott a vármegyék katonaságával és végváriakkal.

109 A Schwarzenberg vezetése alatt álló hadat 4 ezred vallon gyalogos, 700 vallon vértes, 1000 magyar lovas és 1400 huszár alkotta, s 16 löveggel is rendelkeztek.

110 Az első célpont Tata volt, amelyet Illésházy szerint 300 fős, más forrás szerint 230 fős őrség védett.

111 A keresztény sereg Tatához való megérkezését Isolano tévesen július elejére datálta.

112 Egy viterboi awiso (újságlevél) augusztus 8-i bécsi levelekre hivatkozva augusztus 5-re tette Tata elestét, ugyanakkor utalt arra, hogy Veszprémmel és Palotával együtt foglalta vissza Schwarzenberg.

113 Illésházy tartotta fenn a helyes 34