Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
Az előbbi székhelye Győr volt, Komárom viszont közvetlenül az 1556-ban megalakult Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) alá tartozott, élén Győrhöz hasonlóan főkapitány állt. 21 Gerő László nagyságrendi osztályozásában elsőrendű várnak csak Győrt és Komáromot tekintette, míg a másodrendű várak közé sorolta Pápával, Veszprémmel együtt Tatát is. 22 Véleményem szerint Tata valóban Veszprémmel, Palotával és Pápával nagyjából azonos erősségű várnak tekinthető, lényegi különbség nem fedezhető fel e várak korszerűsége, felszereltsége, őrségük létszáma stb. között. Marosi Endre helytállónak tűnő osztályozása szerint e másodrendű várak átlagosan 4-5 napi helytállásra voltak képesek török főerőkkel szemben, míg a fővárak esetében 10-30 napos védelemre lehetett számítani. 23 E szulejmáni kor várharcaira alapozott megállapítást a 15 éves háború várostromainak ismeretében úgy árnyalnám, hogy rajtaütésszerű elfoglalást leszámítva - amely éppen úgy érhetett fővárat (pl. Győrt 1598 márciusában), mint másodrendű stb. várat (pl. Tatát 1597 májusában) -néhánynapos, kb. 3-10 napos ellenállást tanúsíthattak a Tatához hasonló másodrendű várak. A védelem mértéke sok tényezőtől függött: a vár pillanatnyi állapotától (ha nem sokkal korábban ostrom érte, aligha volt idő megfelelően kijavítani a várat, s ezért könnyebben el lehetett foglalni), a védők létszámától és felszereltségétől, az ostromlók létszámától, az ostrom idejétől (ha közel volt Kászim napja, a török esetleg felfüggeszthette az ostromot és elvonulhatott 24 ), a közelben levő felmentő seregtől és késleltető, diverziós akcióitól stb. Tata stratégiai szerepe nagyobb volt erősségénél, hiszen a létfontosságú észak-dunántúli várövezet első vonalába tartozott Csesznekkel, Palotával, Veszprémmel és Tihannyal együtt. A második vonal tagjait Komárom, Szentmárton, Győr, Pápa, Devecser és Keszthely képezték, míg a harmadikat Mogyorókerék, Németújvár, Szalónak, Kőszeg és Sárvár. 25 Érdemes talán megjegyezni, hogy az első védelmi vonal várait másod- és harmadrendű várak, a második vonalét vegyesen első, másod- és harmadrendű, míg a harmadikét kizárólag harmadrendű várak alkották. Tata fekvésénél fogva a létfontosságú Duna-vonal védelméhez kapcsolódott inkább, az ebben fontos szerepet ellátó fővára, Komarom elővárának, elővédének számított, összeköttetése volt vele, *nnen kaphatott segítséget. Ugyanakkor kapcsolatot tartott az első védelmi vonal tőle messzebb lévő, délebbre fekvő váraival is, amelyek a Balaton közelében, attól északra helyezkedtek el (pl. a kisebb várak mint Gesztes, Vitány, Csesznek, Nagyvázsony, Tihany; vagy a nagyobbnak szá23
