Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Héri Veronika: A 15 éves háború győzelmes csatáinak emlékére kibocsájtott érmek

Győr visszafoglalása 1598 Valentin Maler műve kiváló emberismeretet bizonyítanak. Az érmének előlapján ábrázolt várképen a csata több fázisát örökíti meg. Az alsó részén láthatjuk a kapu felé vonuló katonákat, a várban már folyik a harc, és a jobb szélen levő bástya előtt a felrobbant lőporraktár ég. A magyar vonatkozású érmészetben ez az első mű, amely konkrét helyszínrajzot mutat be.

13 A várkép a már említett Ortélius-Siebmacher kötet illusztrációját mondhatja ősének. Az 1569-70-es várfelmérések rajzait már Houfnagel is felhasználta Orbis T. R című kötetében, többek között Győrét is. Valentin Maler több variációban mintázta meg az érmet, hol a körirat betűit, hol a hátlapi szöveget változtatva meg. Egyik típuson a hátlapi feliratban Schwarzenberg kiváló katonai érdeme is ki van emelve, aki a győzelem után grófságot kapott, és címerébe felvette a hollót, Győr német nevét. A érem alján a rudolfi kegy megnyilvánulása olvasható a c. priv. rövidítésekben. A 16-17. században szerzői jog még nem volt, így motívumokat bárki felhasználhatott más művészek művéről. Mintakönyvekből rajzoltak, festettek mozdulatokat, alakokat; nem volt probléma más műveit felhasználni. Rudolf privilégiój a viszont azt jelentette, hogy ezt a várképes megoldást más éremművész nem használhatja fel. A győri győzelem után Budát szerették volna visszavenni a keresztény csapatok. A hozzá nem értő Habsburg főherceg-fővezérek irányítása meglehetős veszteségeket okozott a seregben; szervezetlen, ellátatlan katona134