Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Héri Veronika: A 15 éves háború győzelmes csatáinak emlékére kibocsájtott érmek

Héri Veronika: A 15 éves háború győzelmes csatáinak emlékére kibocsájtott érmek Az úgynevezett hosszú háború első szakaszára a hadi sikerek ingadozása voltjellemző; a törökök által elfoglalt várak visszafoglalása, a török által való újra visszavevése, majd a keresztény seregek általi sikeres újraostromlása. Mégis a háború első szakasza a keresztények számára volt pozitívnak tekinthető. Főleg azért, mert azokat a területeket, az Észak-Nyugat Dunántúl várait ostromolták és vették be, melyek a Habsburg Birodalom felé vezető utak mentén helyezkedtek el, s azokat védték. Magyarország sorsa tehát nem volt érdektelen a művelt Nyugat számára, mivel a Habsburg Birodalom keleti régiójának eseményei nem lehettek hatástalanok a Birodalom központjára. Az európai közvélemény várta a tájékoztatást, ez megnövelte az illusztrált, sokszorosítható kiadványok fontosságát. A röplap, a dekoratív könyv, az érem egyre nagyobb szerepet kap. Mindegyik információt közöl, propaganda hatása van. Hogy mennyire fontosak ezek a műfajok, és milyen hatással vannak egymásra, azt néhány olyan érem bemutatásával szeretném igazolni, melyek a tizenötéves háború első felének a keresztények számára sikeres ostromaihoz fűződnek. A háború egyik fontos eseménye Esztergom 1595. évi visszafoglalása volt. 1594 februárjától Mátyás főherceg lett a magyarországi főparancsnok, aki észak-dunántúli hadjáratot indított, de Esztergomot nem tudta visszavenni, sőt Szinan nagyvezír Győrt is megszerezte. A nagy véráldozattaljáró, sikertelen vállalkozás után a keresztény seregeknek új fővezére lett Mansfeld gróf személyében. Az előző évben szétzilált, betegségektől megtizedelt seregből sikerült annyi teljesítményt kicsikarni, hogy Esztergomot visszafoglalják 1595 szeptemberében. A két érem, melyet ismertetni szeretnénk, nagyon eltérő alkotások. Az ezüst csegely - a numizmatikában a nem kerek érmet így nevezik - előlapján Rudolf látható Hans von Aachen számos, a császárt ábrázoló portréja nyomán. Rudolf, a hős, páncélban van, csipkés gallérral a páncél fölött. A hátlapon folyamisten ül, előtte trofeumok, és egy a mögötte lévő kubusra támaszkodik.

1 A folyamisten megformálása megegyezik Paul Vianen igen dekoratív érmén látható istennel, amely a mester Tergovistye 1595-ös és Győr 1598-as visszafoglalásának emlékére alkotott művén szerepel. De 129