Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Fatuska János: A 15 éves háború csatáinak ábrázolásai a weikersheimi Hohenlohe kastélyban

3. Vestung Comorna wie die vom Türeken belegert gewe. 1594 (1605-1610; olaj, vászon, 370 x 280 cm; ltsz: W-186) A festmény déli nézetből ábrázolja Komárom ostromát. Alsó felében a Duna jobb partján lévő török tábor, az előtérben balra lovasok, jobbra fölmálházott tevék, fölöttük négyszög alakzatban menetelő pikás gyalogság, fölöttük a tábor janicsárokkal, valamint a Duna partján felállított, a várra tüzelő ütegek. A kép felső részének baloldalán a balparti török tábor, a várat nyugatról kerítő vizesárok mentén felállított ütegállások várra tüzelő ágyúkkal. Felettük az égő város, jobbra a vár. Szinán nagyvezér 1594. október 7-én zárta körül a várat, melynek ostromával 24-én felhagyott. A vár felmentésére összegyűlt sereg Pozsonynál gyülekezett, de október 3-án az egész tábor feloszlott.

96 Festményünk az előtér nagyalakos kompozíciójától eltekintve mindenben megyegyezik Siebmacher metszetével.

97 4. Vesrung Gran wie die von Christen wieder erobert worden. A3: 1595 (1605-1610; olaj, vászon; 370 x 280 cm; ltsz: W-185) A festmény délről ábrázolja az eseményeket. Előterében német lovasok és muskétások, a keresztény tábor, török lovasokat a Duna irányába űző német lovasság, fölöttük a már elfoglalt Víziváros és a még török kézen lévő vár. Az ostrom során két ízben került sor jelentősebb lovas összecsapásra. Az első az Ortelius által augusztus 3-ára (más források szerint 2-ára, illetve 4-ére) tett, az előzőekben már ismertetett török kitörés alkalmával történt, a másik két nappal később, mikor 16 ezres török sereg kísérelte meg Buda irányából az ostromgyűrű áttörését. A frank lovasság mindkét összecsapásban részt vett, Hohenlohe mellett említik még Johann von Reckhin bambergi kapitányt (feltehetően az 1597-ben szintén Hohenlohe alatt szolgáló Siegmund von Reckhin rokonát), ki az első összecsapásban hősiesen küzdött, a másodikban pedig elesett.

98 Az Ortelius művében közölt Siebmacher-féle metszet ábrázolása - több korabeli metszethez hasonlóan - bár címében az első ütközet időpontját adja meg, inkább a második összecsapást látszik megörökíteni, hiszen a várostól messze, jobbról támadó török lovasságot és a város alatti táborból ellenük induló, s velük szembeszálló lovasokat ábrázol. Ezzel szemben a weikersheimi festményen a vár 107