Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Fatuska János: A 15 éves háború csatáinak ábrázolásai a weikersheimi Hohenlohe kastélyban

tották őket, ahol augusztusban jelentek meg szemlére. Ezrede valószínűleg azonos azzal a nunciatúrai jelentésekben szereplő 1000 fős frank lovassággal, mely szeptember 7-től Basta alatt szolgált.

85 Az 1606. november 11-én megkötött zsitvatoroki béke helyszínére október 25-én érkeztek meg a császári követek 2500 fős katonai kísérettel, köztük a Hohenlohe vezette lovasezreddel.

86 A továbbiakban valószínűleg az ország északi részén tevékenykedhetett, mert ez év novemberében Morvaországon keresztül rendelik Pozsonyba. Lovasaival 1607 januárjában még itt állomásozik, ahol tárgyalnak vele és sikertelenül kísérlik megnyerni további szolgálatra. Ezredével ezután Morvaországba megy, ahol 1607 márciusában megválik a szolgálattól.

87 Georg Friedrich öccse, Kraft 1606. június 27-én állt újra szolgálatba, mikor ezredesnek nevezték ki 1000 kürasszír élére. Július 31-én a morvaországi Almócon jelentek meg mustrára és szeptember 18-án indították el őket Magyarországra. Tilly alatt szolgált és kitüntette magát egy Szombathely melletti összecsapásban. Bátyjához hasonlóan 1607 márciusában megvált a császári szolgálattól.

88 Bocatius említ még egy itt szolgáló Hohenlohetisztet („Comitis ab Hohenloh"), ki 1609-ben többször vendégeskedett nála Eperjesen,

89 nevezettet azonban további adatok hiányában személyhez kötni nem tudjuk. Hohenlohe magyarországi tevékenységének ismertetése után térjünk át a festményekre azok kronológiai sorrendjében. 1. Vestung Gran wie die von de Christen belegert gewesen. 1594 (1605 körül; olaj, vászon; 360 x 170 cm; ltsz: W-199) A kép előterében nagyalakos keresztény katonák (lovas, alabárdos, muskétás, lőporoshordót emelő). Középső harmadában az elsáncolt keresztény tábor, a város és a vár egy ostromra induló seregtesttel, a kép felső részén az Esztergom környéki hegyek. A festmény bal alsó szegletében, a hordó fenekén szignatúra, valószínűleg Katzenbacher segédjéé.

90 A festmény Esztergom 1594. évi sikertelen ostromát ábrázolja. Mátyás főherceg parancsnoksága alatt május 4-én kezdte meg a 35 ezres királyi had a város és a vár ostromát, mellyel több sikertelen kísérlet után június 29-én felhagyott. Az ábrázolás Ortelius adatainak megfelelően tünteti fel a keresztény tábor helyét a Duna mellett. A főherceg az ágyúkkal a Dunán 105