Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Zsidi Paula (Budapest): Falfestmények az aquincumi polgárvárosból és a városi territoriumról;
FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROSBÓL ÉS A VÁROSI TERRITÓRIUMRÓL a katonavárossal - már nem ismerünk e helyről olyan festett faldekorációt, mely egyértelműen a 4- századból származna. 40 A fent vázolt képet egészítik ki az elmúlt 10-15 év régészeti feltárásaiból származó falfestmények, melyek elsősorban az építkezésekkel összefüggő leletmentés jellegű munkák során kerültek elő. A polgárváros észak-déli főútjának nyomvonalánál és a városfalak mentén folyt munkák, kevés lehetőséget adtak festett faldekorációk előkerülésére. A leletmentések azonban érintettek néhány városfal környéki épületet, melyek falfestménnyel voltak díszítve. Ezeket szeretném röviden ismertetni, csupán felsorolás szerűen, néhány képpel illusztrálva, miután a szóban forgó, három különböző helyszínről származó emlékek jelenleg mégcsak részben-tisztított és -konzervált állapotban vannak, azonban egyikük rekonstrukciójára sem nyílt lehetőség a mai napig. 1. Aquincum-polgárváros, az északi kapun belüli, első épület az „A" utca keleti oldalán (Budapest, III. Pók utca 1. - volt Krempl malom területe) (1. kép 26) 1986-ban, a polgárváros északi kapuján kivezető út keleti oldalán álló tornácos épület, 2. század végi, 3. század eleji periódusából kerültek elő falfestménytöredékek. 41 Az épület a városfalon belüli első épület volt, melynek funkciója a jelenleg ismert alaprajz szerint egyelőre nem ismert (2. kép). A festett vakolatdarabok részben eredeti helyükön, a falon, részben pedig a megemelt padlószint planírozási rétegében, egy 150x100 cm-s felületen, 80-100 cm vastagságban helyezkedtek el A kis darabokra töredezett, összetömörödött-kövesedett, és helyenként szinte megbonthatatlan egységet alkotó falfestményréteg jelenlegi állaga valószínűleg a közvetlen szomszédságában lévő vízelvezető csatorna szivárgása következtében alakult ki (3. kép). Ez magyarázza, hogy egyes darabokon jelentős mészkőlerakódás is megfigyelhető. A falon elhelyezkedő vakolatdarabok fehér színűek voltak. A rétegből származó töredékekből összeállítható egy falfestmény plasztikusan kiemelkedő lábazati része, csakúgy mint a középmezőt elválasztó, plasztikusan kiemelkedő féloszlop vagy féloszlopok (4- kép). Ezek alapvakolata eltér a falfestményréteg egyéb darabjaitól, s mindkettő díszítése sárgás alapon vörös márványozást mutat. A felső mezőkhöz tartozó töredékek vörös, zöld színű növényi, illetve nyersszínű alapon vörös színű, geometrikus mintákat (5. kép) mutatnak. Egyelőre csak a lelőkörülmények utalnak arra, hogy a zárt rétegből származó falfestménytöredékek egyetlen falképhez tartoztak. A töredékek összesen nagyjából 13-15 m-t tesznek ki. A feltárás során munkatársam volt Madarassy O., a leletek tisztítását és Újvári G. és Vecsey Á. végezte. 2. Aquincum polgárváros, az ún. tűzoltószékház a déli kapun belül, a "C" utca keleti oldalán (Budapest, III. Szentendrei út 135.)(1. kép 25) 1984-ben, az aquincumi tűzoltószékház (collegium centonariorum) területén folytattunk leletmentést, a déli városfalnál, éppen az előbbi épületnek megfelelő helyzetben lévő 40 Ennek többek között az lehet az oka, hogy a polgárvárosból korábban visszahúzódik a lakosság a katonai tábor illetve a villák területére, s valószínűleg hiányzott innen a fizetőképes megrendelői réteg (vö. Póczy 1984, 53-54). Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a körülmény sem, hogy a felső rétegeket a későbbi időszak pusztításai jobban érintették mint a mélyebben fekvő korai periódusokat. 41 Zsidi P. publikálatlan feltárása, előzetes ásatási jelentés Zsidi 1987, 38-39. A( TA * ARCHAELOOICA - BR1GETIONENS1A 135
