Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 4. Pannoniai falfestményleletek és restaurálásuk - B. Perjés Judit (Budapest): Római kori falfestmények restaurálásának lehetőségei
RÓMAI KORI FALFESTMÉNYEK RESTAURÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A helyszínen elvégzendő legfontosabb feladatok Az előkerült falfestmény töredékeket a kibontás közben is védeni kell az időjárás viszontagságaitól, a közvetlen erős napfénytől, a csapadéktól. Szükség esetén műanyag fóliával úgy kell letakarni, hogy a takaró ne közvetlen érintkezzen a falfestmények felületével. A kibontott egybefüggő darabokat nagyságuktól függetlenül ún. segédanyagokkal kell összefogni, s csak azután emeljük ki a földből. A színével lefelé levő daraboknál legegyszerűbb a gipszes megerősítés. A színével felfelé levő töredékeknél polivinilacetát vizes diszperziós vagy metakrilát kopolimer típusú ragasztókat átmenetileg lehet alkalmazni. A felületre, japán papírt, gézt, vékony pamutvászon anyagot kell ragasztani, amely összetartja a legparányibb részeket is Természetes, hogy minden anyag használata előtt próbát kell végezni, hogy a szükséges oldószerek nem károsítják-e a festett felületeket. A felszedés utáni, azonnali vizes tisztítással megakadályozzuk, hogy a különböző földes szennyeződések meg kötődjenek a felületen. A vizes tisztítással el nem távolítható szennyeződéseket úgyis egyedileg kell meghatározni és a vizsgálatok eredményeként a legmegfelelőbbeket alkalmazni, 10 amelyek egyaránt állhatnak külön-külön a mechanikus és vegyszeres, de a kettő kombinációjából is A leragasztott felületeket a ráragasztott anyag visszaszedésekor, eltávolításakor használt oldószer is eleve tisztítja. Nem vagyok híve az abszolút, minden foltot eltüntető tisztításnak. Csak addig, amíg a töredékek állapota, felületük esztétikus harmóniája azt megkívánja. Nagyon sok darab, töredék együttes tűzben megégett és felületük barnás-feketévé vált. Ezt a problémát is közösen kell megítélni, hogy a foltoknak milyen mérvű legyen az eltávolítása. Az esztétikai látványt ne zavarja, de maradhat is, mivel a tárgyhoz tartozó történeti dokumentum. A kisebb vagy nagyobb összefüggő darabok összeragasztásához legjobban bevált a polivinilészter alapú /UHU Alleskleber/ ragasztó mind a terepen, mind a restaurátorműhelyben. A Paraloid B acetonos-nitrohigítós oldata sokkal lassabban köt a másiknál. Az olyan daraboknál ahol a vakolat réteg közepes vagy gyenge megtartású alátámasztásként polisztirol /Hungarocell/ lapra kell felerősítenünk A rögzítést kiegyenlítő gipsz réteggel, vagy néhány ponton való odaragasztással végezzük. A használt ragasztók polivinilacetát vizes diszperziós /Planatol, Plextol, csempe-ragasztók) vagy epoxi típusúak (Eporesit FM20, Uverapid, Araldit márka nevűek). A Hungarocell rögzítő alap lapot a töredék formájának megfelelően körbe vágjuk, így az újabb töredékek később is bármikor hozzáilleszthetőek a már meglévő töredékekhez. Ez azért is igen fontos, mert vannak olyan lelőhelyeink, mint pl. a Hajógyári szigeten levő Helytartói palota, ahol 1941 óta napjainkban is folynak feltárások. Annak a területnek a teljes feltárása után foghatunk hozzá majd a rekonstrukciós munkákhoz. Itt is a legkisebb töredék megmentésére is szükség van, mert a teljes feldolgozásig sosem tudhatjuk, hogy melyik darab visz közelebb a helyes megoldáshoz. A falfestmény restauráláshoz megfelelő nagyságú helyre és sok időre van szükség. A KentLullinstoni brit-római villa két helyiségét (k.7x5m) hozzávetőlegesen 35 ezer 2x2x20x30cmes nagyságú töredékekből, amelyek 734 kartondobozban voltak raktározva, rekonstruálták 10 T. Balázsy Á.: Komplexképzők a festett műtárgyak tisztításában. MúzM 23, 1994, 29-38. " Lásd H. Kérdő K. tanulmányát a kötetben. 12 Shorer, P.: Feltárt római-brit vakolattöredékek rekonstrukciója és kiállítása. MúzM 14, 1985, 177-186. ACTA «AR< \ "BRIGETIONENSIA 173
