Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Madarassy Orsolya (Budapest): Az aquinqumi falfestménygyűjtemény helyzete (1998)

AZ AQUINCUMI FALFESTMÉNYGYŰJTEMÉNY HELYZETE (1998) MADARASSY Orsolya, Budapest Az épületek belső dekorációja Aquincumban. Aquincumban - mind a polgárváros, mind a Flórián téri legiótábor és az azt körülve­vő katonaváros területén - a római uralom négy évszázada alatt a lakóházak és a középületek tudatos városrendezési koncepciók során épültek. Az antik ember számára az építészet tárgy­körébe tartozik az épületek belső dekorációja, így a mozaikpadlók, és a falfestészet. Míg a mozaik a reprezentáció tárgyi emléke, a falfestmény a mindennapi élet komfort­ját jelzi. Már a városiasodás kezdetétől általános a falak külső- belső festése, így a romanizá­ció stílusban, látványban megjeleníthető, ugyanakkor kevés költséget igényel, ráadásul meg­lehetősen időtálló. Technikailag más alapozást alkalmaznak az időjárás viszontagságainak ki­tett , nyitott légterű porticusok, peristyliumok esetében, mást a zárt térben. A szoba alapszí­nének megválasztása a megvilágítástól függ, a nappali használatra szánt dolgozószoba, fogadó­csarnok, belső folyosó alapszíne fehér, dekorációja általában tágítja a helyiség belső terét, míg az esti mesterséges megvilágítású hálószoba, téli ebédlő festésénél szívesebben alkalmazzák a sötétebb, kevésbé kényes alapszíneket és az inkrusztációs stílust. A helyben leomlott, vagy helyben elplanírozott falfestménytöredékek tehát biztos támpontot szolgáltatnak az adott he­lyiség eredeti funkciójára is. Falfestmény-rekonstrukciókból pedig azt is megtudhatjuk, amit egyéb régészeti módszerekkel nem lehet megfigyelni, mint például az ajtók, ablakok elhelye­zését, a falak eredeti magasságát, következtethetünk a helyiség berendezésére. A gyűjtemény helyzete és jelentősége: Az aquincumi mozaik- és falfestménygyűjtemény Pannoniában a legnagyobb és legvál­tozatosabb leletanyag. Nemzetközi viszonylatban is igen jelentős - ennél nagyobb gyűjtemény csak Rómában, illetve Itáliában található. Sajnos, jelentősége még a hazai szakemberek szá­mára sem ismert, mivel évtizedek óta nem jut kutatására, karbantartására, múzeumi kiállítá­sára elég fedezet. Jelen pillanatban mind a falfestmény mind a mozaikanyag részben helyreállított és be­mutatott részletekből, részben ideiglenesen tárolt nagyobb egységekből áll. A mozaikanyag do­kumentációja ugyan elkészült, mivel a mozaikokat az ásató régészek előkerüléskor publikálták, s ez a gyűjteményi dokumentáció rövidesen az Internet hálózaton is hozzáférhető lesz. De mindez csak a tudomány számára teszi hozzáférhetővé az anyagot, maguk a műtárgyak viszont továbbra is veszélyeztetett állapotban maradnak. A falfestményanyag helyzete sokkal rosszabb, mint a mozaik esetében. 1996-ban még az Aquincumi Múzeum mintegy 1300 m 2 falfestményének csak kb. 10%-a hozzáférhető. Ezek részint még munkaközi fázisban lévő részletek, részint olyan régen restaurált darabok, melyek­nek elöregedése immár szerkezeti javítást és esztétikai felújítást igényel. Teljesen helyreállított anyag nincs,csak részletek, töredékek. Egy-egy falszakasz helyre­állítása általában azzal a módszerrel készült, hogy először kiemelték a legmutatósabb részlete­ket, ehhez szerkesztették hozzá a kompozíciót, majd az üresen maradt felületre ötletszerűen ki­emelt töredékeket úsztattak be (Az eredeti töredék - rekonstrukció aránya egy-egy darab 168 A( TA "ARCHAELOGICA "BRIGETIONENSIA

Next

/
Thumbnails
Contents