Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Zsidi Paula (Budapest): Falfestmények az aquincumi polgárvárosból és a városi territoriumról;
::••:•:•:•.-J. :,..:•.• FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROSBÓL ÉS A VÁROSI TERRITÓRIUMRÓL A rendszeres kutatások első korszaka, amely a múlt század 80-as éveitől kezdődött és Kuzsinszky Bálint nevéhez fűződik, tárta fel a legtöbb, és hagyta ránk a legkevesebb falfestményt. Ekkor került sor a polgárvárosi amfiteátrum és a Nemesis szentély (1. kép l), 17 valamint a polgárváros városközpontja számos épületének (1. kép 2-10) feltárására. 18 A Budapest Régiségeiben közzétett metszetek, színes rajzok és - esetenként részletező, alapos megfigyelésen nyugvó leírások tájékoztatnak bennünket arról, hogy milyenek lehettek ezek a faldekorációk. Hogy a feltárás során illetve után mi történt ezekkel a leletekkel, arról maga a feltáró régész tudósít: „... kosárszámra emeltünk ki innen falfestmény részleteket... A ránk maradt töredékek ... elégségesek ugyan arra, hogy termünk falfestészetével nagyjából megismerkedjünk, de vajon ki képes ma már magának az egészről tiszta képet alkotni." 19 így ezekből, a polgárváros minden bizonnyal legpompásabb épületeinek feltárásaiból, csak kisebb, gipszbe ágyazott összefüggő felületeket, vagy töredékeket őriz az Aquincumi Múzeum lelet-, illetve fotógyűjteménye. A következő korszak, amely a két világháború közötti időszakot öleli fel, Nagy L. ill. Nagy T. nevéhez fűződik. A feltárások súlypontja ebben az időszakban elsősorban a polgárváros délkeleti negyede volt (1. kép 11-14). Ekkor kerültek elő többek között a tűzoltó székház (collegium centonariorum), 20 (1. kép 11) a második peristyliumos épület (1. kép 14) 21 falfestményeinek részletei. A falfestmények szempontjából azonban az igazi szenzációt az ún. aquincumi festőlakás előkerülése szolgáltatta (1. kép 13). 22 A Nagy T. által feltárt és részletesen közzétett 23 falfestményanyagból először készült kompozíciós rekonstrukciós kísérlet, s több összefüggő falfelület összeállítására is sor került. 24 Ez a lelet több lehetőséget adott már a stíluselemzésre és korhatározásra is, amit a feltáró Nagy T. mellett Nagy L. is elvégzett a „Budapest az Ókorban" c. kötet művészeti fejezetében. Ennek során Nagy L. az időközben előkerült katonavárosi freskókkal is összevetette e polgárvárosi darabot. 25 A második világháborút követő évtizedek polgárvárosi hitelesítő és részben leletmentő feltárásai főleg rétegből számiazó falfestmény anyagot szolgáltattak (elsősorban Nagy T., Szilágyi J., Póczy K., Parragi Gy. és Németh M. feltárásai nyomán) (1. kép 15-24). Az időszakból származó töredékek nagy részét többnyire a réteganyaghoz leltározva őrzi a múzeum. Nagyobb felületek összeállítására csak a 60-as évek végén és a 70-es évek elejétől volt lehetőség a korszerűbb feltárási, konzerválási és dokumentálási módszerek alkalmazásának eredményeképp. Ekkor került sor a második peristyliumos épület egyik festett falának rekonstrukciójára. A Szilágyi J. és Póczy K. ásatása nyomán, több részletben előkerült töredékeket Németh M. rekonstruálta és publikálta. 26 A polgárváros keleti részén - a gázgyári lakótelep egyik épülete alatt - lévő római kori épületből származó 3. századi falfestmény rekonstrukciója pedig a 70-es évek végén, a 80-as évek elején készült el. 27 17 Kuzsinszky 1891, 99, 116. 18 Kuzsinszky 1890; 1889, 39skk.; 1891, 81skk.; 1899, 30skk.; 1900, 167skk. 19 Kuzsinszky 1889, 133. 20 Nagy L. 1944, 187. 21 Szilágyi 1945,451-462. 22 Nagy T. 1943,378-379. 25 Nagy T. 1958, 149skk. 24 Wellner 1971, 338-339. 25 Nagy L. 1942, 549. 26 Németh 1973, 115-119. 27 Az ásatás és a rekonstrukció Németh M. és Felhős I. festőrestaurátor munkája, Németh Margitnak köszönöm, hogy a publikálatlan darabról tájékoztatott. Előzetes jelentés az ásatásról Németh 1976, 422; 1984, 470. \ * iR( ; i VEI v )( ÏK :.-\ •BRÍGETIONENSIA 133
