Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Szirmai Krisztina (Budapest): Bemutatott és bemutatásra kerülő falfestmények az Aquincumi táborból és Canabaerból
BEMUTATOTT ÉS BEMUTATÁSRA KERÜLŐ FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI TÁBORBÓL ÉS CANABAEBÓL SZIRMAI Krisztina, Budapest A Budapest Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumában is elkészültek újabb freskók az elmúlt időszakban: 1. Az aquincumi légióstábor kaszárnyájának centurio lakásából származó falfestményt már korábban értékeltük. 1 A restaurálási munkákat Bujdosó A., Szentesi R., Illés J. festőművész és festőrestaurátorok végezték el. A falfestmény egyes táblái külön-külön és a falikép teljes egészében is bemutatható. A 3. század közepéről származó falfestmény jelenleg a BTM római kiállításán látható - a budavári Palota második emeletén. 2 2. Az aquincumi katonaváros északkeleti részén, a Búvár — Folyamőr utcában már korábban előkerült Wellner I. és Parragi Gy. vezetésével - egy mozaikpadlókkal, többrétegű freskókkal, növényi, figurális és építészeti díszű stukkókkal díszített nagyobb épület maradványa. 3 A kutatásokat itt folytattuk 1978-1981 között (1. kép.). 4 Egyik kiemelt feladatunk volt: az előkerült újabb freskók helyszíni konzerváltatása, valamint a falakról a falfestmények leszedetése. 5 A nagy kőépület középső traktusát egy nagyon gazdagon díszített szárny képviseli (2. kép.). Az ún. 19. számú terrazzopadlós helyiség lábazatát fekete vonalakkal kisebb felületekre osztott, világos alapon zöld, piros márványutánzásra utaló festések díszítették. Egyes helyeken a képmezők piros és sárga alsó, széles lezáró kerete is megmaradt. E helyiséggel szomszédos szoba, a 20. számú, ún. „Gólya szoba". Itt a szoba három falán megmaradt a falfestmény lábazata. A nyugati falon még a korábbi periódusra utaló sárga festésű, növényi mintás lábazat is előkerült. A lábazatra fehér alapon piros keretdíszekkel ellátott mezőkben sárga, zöld girlandot utánzó szalagmotívumokat és a grafikai módon előállított gólyákat festettek. Az északi fal festése is csaknem teljes hosszában napvilágra került, de kopottabb és rosszabb állapotban, mint a nyugati festett fal. A helyi konzerválás után leszedtük az ún. Gólya lábazatot a nyugati falról, mögötte jelentkezett a fal felmenő része, jó állapotban, a vályogtéglákból épült fal. A későbbi, ún. Gólya lábazat a 3. század elején készült. Az ún. Gólya helyiség keleti szomszédságában levő szobát az újkori pince építésével csaknem teljesen elpusztították. E helyiség déli falát egy kis szakaszon feltártuk, amelyen a fehér alapon zöld leveles motívumú lábazaton kívül a képmező is megmaradt közel 2 m magasságban. A képmezőre piros keretdíszekkel okkersárga alapú mezőre - a lábazatokról ismert - piros vonalú tojásidomokat festettek. A falfestmény leszedése után itt is mutatkozott a kőfal vályogtéglákból épült felmenő része. 1 A freskó publikálására lásd Szirmai K., BudRég25, 1984, 247-253. 2 K. Szirmai, in: Das römische Budapest. Münster 1986, Kat. Nr. 758., Taf. 27. ' Parragi Gy., BudRég 28, 1991, 199-216. 4 Említve: K. Szirmai., KJbVFG 24, 1991, 203-206. 5 A helyszíni szakmai munkákban Szalay Z., Szentesi R., Illés J. irányításával Kelemen M., Boromissza R, Tarbay A. festőrestaurátor főiskolai hallgatók működtek közre. 124 •\Í:TA *ARCHAl?LCn.iK..A«i>:ri«:-!:iH)N! : NjSlA
