Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 2. Brigetio falfestészete - Bóna István: A Brigetio Canabaejában feltárt szoba mennyezetének rekonstrukciója

A BRIGETIO CANABAEJÁBAN FELTÁRT SZOBA MENNYEZETÉNEK REKONSTRUKCIÓJA A töredékek összeválogatásához hosszú időre és sok helyre van folyamatosan szükség. Ha ez nem áll rendelkezésre, később nehezen helyrehozható döntések születhetnek. Ilyenekre van számos példa, ennél a munkánál is, én csak néhányat említek. A boltíves mennyezet formáját az oldalfalak felállításakor becsléssel állapították meg, mert nem volt hely és idő a mennyezet-töredékekkel foglalkozni. A mennyezet szerkezetét az így megépített oldalfalhoz terveztük. Később kiderült, hogy elégséges anyag van a vízszintes részek méretének pontos meghatározására, és az ív méretét és lefutását is pontosabban meg le­hetett volna ismerni. Ez utóbbi ismeretében a töredékek elhelyezkedése is jobban becsülhe­tő lett volna és talán előbb megoldódik a tapéta minta középső sorának problémája, melyre később térek ki. Fontos, hogy a restaurátor a kutatóval egy időben a lehető legalaposabban megismerked­jen a teljes anyaggal. Az együttműködés azért fontos, mert bár mindkettőjük célja az összera­kás, de egyikük ezt már eléri a rendszer teljes megismerésekor, a másikuk munkájának pedig csak ekkor kezdődik a neheze: meg kell építenie a rekonstrukciót. Ezért mindkettőjük figyel­me kissé másra irányul. Ha az együttműködés jó, ebből mindenki csak nyerhet. Én csak akkor ismerhettem meg az anyagot, amikor az első, mások által előkészített ré­szeket beépítettem. Hamar rájöttem több kisebb-nagyobb tévedésre. Ezek közül a legfontosab­bak: a bejárat feletti tondó a szemközti sarokba való, a tapéta-minta a tó felőli 61 oldalon más­képp kezdődött. Ez utóbbi segíti a méretek pontosabb becslését. Sajnos ekkorra a munka egy­harmada már elkészült, a megbízók hallani sem akartak az újrakezdésről. Ettől kezdve komp­romisszumok és kegyes csalások sorozata következett azért, hogy bár néhány részletében hely­telen, de összképében hiteles megjelenésű teret alkothassunk. Fontos szólni a megfelelően kiválasztott és képzett szakemberek alkalmazásáról. Miután a múzeumnak Móré Miklóssal nem sikerült megegyeznie a mennyezet helyreállításáról, sok­féle emberrel próbálkoztak. Nem is tudom, ki okozott nagyobb károkat az ügynek: a szerény felkészültségű idős kolléga, vagy az évekig ellenőrizetlenül dolgozó villanyszerelő? Kérem, hig­gyék el, hogy a restaurálás szakma. A legkényesebb kérdés a kiegészítés, mivel itt nem csak szakmai, hanem ízlésbeli és ér­tékrendbeli különbségek is megnehezítik a mindenkinek elfogadható végeredmény kialakí­tását. Nyugodtan kijelenthetjük: nincs olyan megoldás, amellyel mindenki tökéletesen elé­gedett lehetne. A mi elképzelésünk az egyszerű, de érdeklődő és kulturált közönség igényeinek az alapul vétele volt, de úgy, hogy a szakember számára is elfogadható legyen az eredmény. Fontosnak tartottuk az ismeretterjesztésen túl az élmény nyújtást is Mit jelent ez a gyakorlatban? Az oldalfalon a főbb színfoltokat, vastagabb vonalakat kissé halványabb színekkel jelez­ték a hátraléptetett vakolaton. Ha a mennyezeten ennyivel megelégszünk, a látogató semmit sem ért meg a tapéta-motívumból. Az oldalfalon nem egészítették ki a képeket. Ha én is ezt tettem volna, a mennyezet egyetlen mitológiai ábrázolásából végképp semmit se lehetne ki­venni. Egy fotósorozattal szeretném bemutatni, mennyire fontos lehet a kiegészítés, még a szakértők számára is A töredékek összerakosgatásától a kész állapotig kísérhetjük figyelemmel a részlet kialakulását. A szerző itt feltehetőleg a tatai vár lovagtermének az Öregtó felé néző déli oldalára gondol - a szerk. ACTA "ARCHA1 . \ •BRIGETTONENSIA 121

Next

/
Thumbnails
Contents