Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)

Anyaga: Barna jáspis. Kora: 2. század. Lit.: Publikálatlan. Bonus Eventus ábrázolására és az attribútumok hasonló elhelyezkedésére: Gesztelyi 2001 :Kat. 34. (Brigetióból, KDM, ltsz.: K. 1995.). Álló ovális, mindkét oldala lapos, éle a hátoldal felé összetart. Fényezett felületű, a véset kivételével. Ép. Alapvonalon kontraposztóban álló (bal tartóláb, jobb láb behajlítva), háromnegyed oldalnézetben ábrázolt Bonus Eventus. Feje profilban, balra néz, haja sisakszerű. Válláról köpeny lóg le. Mindkét karját előrenyújtja: baljában két szőlőfürt, felemelt jobbjában búzakalász. Megmunkálása és az attribútumok kidolgozása, elhelyezkedése igen hasonló a Kat. 17. számú gemma Geres ábrázolásához. Stílusjegyek alapján a Kat. 25. számú, Théseust (vagy héróst) ábrázoló jáspis gemmához közelít. 15. Lh.: Brigetio-polgárváros (Komárom/Szőny-Vásártér), az 1994. évi ásatás során az R7 szelvény SE 025 rétegében. Ugyanebből a rétegből Antoninus Pius uralkodására keltezhető, közelebbről sajnos nem meghatározható, kopott dupondius (ltsz.: 994.R7.025.2.), valamint a 2. század második felére és a 3. század első harmadára keltezhető terra sigillata leletek kerültek elő. Őrzési hely: KGyM. Ltsz.: 994.R7.025.1. M.: Gyűrű: 1,2 x 1,2 x 2 cm; Gemma: 1,7 x 0,9 x 0,4 cm. Anyaga: Bronzgyűrű háromrétegű (fekete, fehér és vörös) üvegpaszta gemmával. Kora: 2-3. század. Lit.: Borhy 1997-1998:209-210. A gyűrűforma 2. századtól a 3. század közepéig terjedő keltezésére: Tóth:8; Gesztelyi 2000a:Kat. 24. (Gorsiumból, ltsz.: 70.169.1.). A gyűrűkarika külső kerülete ellipszis alakú, kivéve a lemez oldalát, amelynek felülete a gemma szélességében egyenes vonalvezetésű. A gyűrű belső vonala alul és felül ovális, legnagyobb átmérője belül 2,1 x 1,7 cm, kívül 2,4 cm. A gyűrűforma kialakítását az alábbi esztétikai szempontok határozták meg. Elülső, a szemlélő felé néző felülete szinte szögletesre nyújtott, vastagabb, erőteljesen domborodó válikiképzéssel. Középső részét a felület legnagyobb magasságánál (1,7 cm) az álló helyzetű, a gyűrű felületének síkjából 0,2 cm magasságban kiemelkedő gemma uralja, amelyet az utólag, véséssel kialakított, alámetszett foglalatba helyeztek úgy, hogy a foglalat éles pereme alá kb. 0,2 cm magasságban körben beleágyazódik. A foglalat kimélyítése során a gyűrűlemez gemma alatti felületét olyannyira elvékonyították, hogy a foglalat alsó pereme és az ujjal érintkező hátoldala feltehetőleg a viselés során megsérült. A gemma mindkét oldalán két-két párhuzamosan futó, ívesen bekarcolt vonaldísz látható. A baloldali szinte függőlegesre sikerült és csak alsó részén ívelt, a jobb oldalon viszont a gemmát párhuzamosan követő vonalak egyrészt a gyűrűkő hangsúlyozására, másrészt a gyűrűlemez jelölésére szolgálnak. A gyűrű hátulsó, viseléskor a szemlélő számára láthatatlan része díszítetlen és kidolgozás tekintetében éles kontrasztban áll az elülső résszel. A karika szélessége hátul 1,7 cm-ről 0,4 cm-re vékonyodik. A háromrétegű üvegpasztából készült gyűrűkő ovális, pereme rézsűs, felülete enyhén domború. A többrétegű gemma színösszeállítása feltehetőleg réteges követ, talán karneol-