Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)
századi) leletektől eltekintve - a császárkori "koiné" időszakára, a Kr. u. 1-3. századra keltezhetők. Ezek az időbeli határok továbbra is összhangban állnak a településtörténeti megfigyelésekkel. 1 ^ Ábrázolások A katalógusban bemutatott gemmák többsége, csakúgy mint a Brigetióból származó, más gyűjteményekben őrzött, illetve az ugyanebbe a sorozatba tartozó pannóniai leletek legnagyobb része, tucatárunak tekinthető. Néhány kvalitásos, illetve megmunkálását, az ábrázolt témát és anyagát tekintve egyedi darab azonban kiemelkedik közülük. Első helyen a Kat. 28. számú, ovális, tehát gemma alakját követő, gemmatechnikával vésett ezüstlapot kell megemlíteni, amely alapvonalon álló fát, a törzse körül tekeredő kígyót, levelekkel dúsan borított ágán ülő madarat ábrázol. A fától jobbra alapvonalon álló, botot tartó ruhátlan, szárnyas Amor. Előtte csőrrel lefelé ábrázolt, nyilvánvalóan általa megölt madár esik le a fáról. Az ezüstlapocska kapcsán két dolgot kell hangsúlyozni: egyrészt azt, hogy fémlemezre vésett, a gemmatechnikát utánzó gyűrűdísz Pannoniából és a Római Birodalomban egyaránt igen ritka, másrészt pedig pedig azt, hogy a jelenet értelmezéséhez nem ismerünk közvetlen párhuzamot. Színvonalas technikai jegyei alapján - pl. a kígyó bőrén a pikkelyeket is kidolgozta a vésnök - kora császárkori lehet. A fémlapocska precíz megmunkálása felvetheti az érmek verőtöveinek vésnökei és a gemmavésnökök közötti összefüggést is, amint arra legutóbb D. Plantzos utalt. 19 A másik, kiemelkedően magas színvonalon megmunkált darab Dea Romát ábrázolja háromalakos kompozícióban (Kat. 12.). Az álló ovális, domború felületű piros karneol gemma támla nélküli széken ülő Dea Roma rövidre kötött chitónban, rövidszárú katonai csizmában ábrázolt alakját mutatja. A darab különös jelentősége, hogy - megintcsak ritka módon - két mellékalakot, egyrészt az előrenyújtott baljában gyakran megjelenő, Dea Roma felé koszorút nyújtó szárnyas Victoriát, előtte pedig ritkán megfigyelhető szárnyas Ámort ábrázol, aki kardot ad át. A ritka csoportos ábrázolás segít megmagyarázni egy a debreceni Déri Múzeumban őrzött darabon látható motívumot, amelyet a Kat. 12. kardot tartó Amor alakja alapján nem „I"-betűnek, hanem kardnak tarthatunk. Érdemes odafigyelni az apró részletekre, amelyek finomsága, remek proporcionáltsága mindhárom alakon érvényesül. Sajnos töredékes az egyértelműen legkorábbi, kecses vonalai alapján a Kr. u. 1. századra keltezhető nicolo gemma, amely Pegasust (Pégasos) ábrázolja (Kat. 34-)• A gemmán két sorban retrográd felirat töredéke is olvasható. Pannoniában jól ismert, és valamennyi esetben színvonalasan megmunkált, jáspisból készült darabok által képviselt téma a csapzott hajú, portrészerű részletességgel kidolgozott ifjú szatír mellképe, amely a Kat. 26. számú gemmán látható. Ismerünk kiemelkedő színvonalú császár- és császárnéportrékat. Caracalla gondterhelt arcvonásokkal, szakállasán, fején koszorúval és szalagokkal apró, köralakú nicologemmán je! Gesztelyi 1993. 'A részletes leírást lásd a Kat. 28. alatt. Plantzos 2002.
