Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)

századi) leletektől eltekintve - a császárkori "koiné" időszakára, a Kr. u. 1-3. századra keltez­hetők. Ezek az időbeli határok továbbra is összhangban állnak a településtörténeti megfigye­lésekkel. 1 ^ Ábrázolások A katalógusban bemutatott gemmák többsége, csakúgy mint a Brigetióból származó, más gyűjteményekben őrzött, illetve az ugyanebbe a sorozatba tartozó pannóniai leletek leg­nagyobb része, tucatárunak tekinthető. Néhány kvalitásos, illetve megmunkálását, az ábrá­zolt témát és anyagát tekintve egyedi darab azonban kiemelkedik közülük. Első helyen a Kat. 28. számú, ovális, tehát gemma alakját követő, gemmatechniká­val vésett ezüstlapot kell megemlíteni, amely alapvonalon álló fát, a törzse körül teke­redő kígyót, levelekkel dúsan borított ágán ülő madarat ábrázol. A fától jobbra alapvo­nalon álló, botot tartó ruhátlan, szárnyas Amor. Előtte csőrrel lefelé ábrázolt, nyilván­valóan általa megölt madár esik le a fáról. Az ezüstlapocska kapcsán két dolgot kell hangsúlyozni: egyrészt azt, hogy fémlemezre vésett, a gemmatechnikát utánzó gyűrűdísz Pannoniából és a Római Birodalomban egyaránt igen ritka, másrészt pedig pedig azt, hogy a jelenet értelmezéséhez nem ismerünk közvetlen párhuzamot. Színvonalas tech­nikai jegyei alapján - pl. a kígyó bőrén a pikkelyeket is kidolgozta a vésnök - kora csá­szárkori lehet. A fémlapocska precíz megmunkálása felvetheti az érmek verőtöveinek vésnökei és a gemmavésnökök közötti összefüggést is, amint arra legutóbb D. Plantzos utalt. 19 A másik, kiemelkedően magas színvonalon megmunkált darab Dea Romát ábrázolja háromalakos kompozícióban (Kat. 12.). Az álló ovális, domború felületű piros karneol gemma támla nélküli széken ülő Dea Roma rövidre kötött chitónban, rövidszárú katonai csizmában ábrázolt alakját mutatja. A darab különös jelentősége, hogy - megintcsak ritka módon - két mellékalakot, egyrészt az előrenyújtott baljában gyakran megjelenő, Dea Roma felé koszorút nyújtó szárnyas Victoriát, előtte pedig ritkán megfigyelhető szárnyas Ámort ábrázol, aki kardot ad át. A ritka csoportos ábrázolás segít megmagyarázni egy a debreceni Déri Múzeumban őrzött darabon látható motívumot, amelyet a Kat. 12. kardot tartó Amor alakja alapján nem „I"-betűnek, hanem kardnak tarthatunk. Érdemes odafi­gyelni az apró részletekre, amelyek finomsága, remek proporcionáltsága mindhárom ala­kon érvényesül. Sajnos töredékes az egyértelműen legkorábbi, kecses vonalai alapján a Kr. u. 1. század­ra keltezhető nicolo gemma, amely Pegasust (Pégasos) ábrázolja (Kat. 34-)• A gemmán két sorban retrográd felirat töredéke is olvasható. Pannoniában jól ismert, és valamennyi esetben színvonalasan megmunkált, jáspisból készült darabok által képviselt téma a csapzott hajú, portrészerű részletességgel kidolgozott ifjú szatír mellképe, amely a Kat. 26. számú gemmán látható. Ismerünk kiemelkedő színvonalú császár- és császárnéportrékat. Caracalla gondterhelt arcvonásokkal, szakállasán, fején koszorúval és szalagokkal apró, köralakú nicologemmán je­! Gesztelyi 1993. 'A részletes leírást lásd a Kat. 28. alatt. Plantzos 2002.

Next

/
Thumbnails
Contents