Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)

Előszó A komáromi Klapka György Múzeum kiadvány-sorozatának, az Acta Archaeologica Brigetionensiának legújabb számában a római kori ékszerek egyik látványos sorozatát, nevezetesen a díszített vagy díszítetlen gyűrűköveket, illetve az azokkal ellátott gyűrűket és egyéb ékszereket mutatjuk be. Brigetióból nagy számban ismertek hasonló ékszerek, sőt, a gemmakutatással foglalkozó szakemberek elismerik, hogy Pannónia területén Carnuntumon kívül a második, Pannónia magyarországi részén viszont mindenképpen az első helyen áll Brigetio az itt előkerült gemmák számát illetően.' A Brigetióból jelenleg ismert 115 gemma több hazai múzeum gyűjteményében található (Déri Múzeum, Debrecen: 109 darab, egységesen „Oszőnyi /Brigetium/ lelet"-ként meghatározva;

2 Kuny Domokos Múzeum, Tata: eredetileg 68 /jelenleg 60 db, közülük 57 antik/; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest: 46 db /közülük 4 nem antik/; Xántus János Múzeum, Győr: 1 db). Ehhez, a Gesztelyi Tamás jóvoltából az utóbbi időben kiválóan feldolgozott és publikált, hatalmas pannóniai ékszersorozathoz szeretnénk a kutatás számára mindeddig jórészt ismeretlen és publikálatlan, részben az 1992ben megindult brigetiói ásatások során napvilágot látott (1992-2002, 19 db), részben a múzeumnak ajándékozott (Klujber László magángyűjteménye, 2001, 22 db), részben pedig - és itt egyedülálló, remélhetőleg követendő példaként szolgáló jelenség tanúi lehetünk - a komáromi Klapka György Múzeumnak tudományos feldolgozás, publikáció és kiállítás céljára felajánlott magángyűjtemény (Kiss Attila magángyűjteménye, 35 db), illetve Sándor Lajos által a múzeumnak ajándékozott műtárgyak (4 db),' összesen 80 db

4 ékszer bemutatásával és közzétételével hozzájárulni. Ezzel összesen 195-re emelkedett a brigetiói lelőhelyű gemmák száma, amelyeknek 41 %-át teszik ki az itt publikált darabok. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a komáromi Klapka György Múzeumban és jelen kötetünkben bemutatott ékszerek nem egyszerűen Brigetióból származnak, hanem - szemben a különböző úton-módon hazai gyűjteményekbe elkerült sorozatokkal - jelenleg is Brigetióban vannak. A darabszámát tekintve most már mindenképpen a legnagyobb hazai brigetiói gemma-gyűjteménynek tekinthető sorozat remélhetőleg alapja lesz egy tovább bővülő brigetiói ékszergyűjteménynek. 1 Gesztelyi 1998:34; Gesztelyi 2000:7; Gesztelyi 2001:6. Carnuntumban múzeumi és magángyűjteményekben 738 darab gemma ismert: Gesztelyi 2001:27, 9. j. 2 A Brigetióból ismert gemmák összesítésekor ezeket nem vesszük figyelembe. Gesztelyi T. szerint ugyanis sokkal inkább valószínű, hogy nem egy lelőhelyről, Brigetióból kerültek elő a Debrecenben őrzött gemmák, hanem az észak-pannoniai limes vonaláról, így pl. Brigetióból is: Gesztelyi 1986:87. Gesztelyi T. említést tesz a komáromi születésű Kazzay Sámuelnek 1796-ban a Debreceni Református Kollégium tulajdonába került gyűjteményéről is, amely további 10, állítólag brigetiói eredetű gemmát tartalmaz. Ezeket azonban a brigetiói gemmák elemzésébe csak fenntartásokkal szabad bevonni (Gesztelyi 2001:6). ' A kézirat lezárását követően került be a Klapka György Múzeumba Sándor Lajos ajándékaként az Appendixben ismertetett, Kat. 79. és 80. számú darab, amelyeket csak ebben az összesítésben, azonban a részletes elemzésekben (lásd a "Gemmák, gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban" fejezetet) már nem tudtunk figyelembe venni. 4 Közülük 3 gyűrű (Kat. 72., 73., 74-) csak saját anyagába vésett díszítéssel illetve feliratokkal rendelkezik, gemmadíszük, gemmafoglalatuk vagy saját anyagukból készült gemmaszerű pecsételőjük nincs. A statisztikai számításokba ezért a továbbiakban összesen 75 gemmát vonunk be (lásd részletesen a "Gemmák, gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban" című fejezetet).