Borhy László – Számadó Emese szerk.: Acta Archaeologica Brigetionensia 2. Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok (Komárom 2001)
Fényes Gabriella: Adatok a brigetiói municipium kereskedelmi életéhez
A kerámia mint a Komárom/Szőny-Vásártéri ásatások legáltalánosabb lelete, kiemelkedő forrása a római gazdasági élet kutatásának, függetlenül attól, hogy az egyes darabok szórványok, zárt stratigráfiai egységből vagy planírozásból származnak-e. Az „import" kerámiák készítési helyének meghatározása a távolsági kereskedelem kiterjedésére szolgáltat információkat, a helyi készítésűek a brigetiói település-együttes kézművességét és a lokális piacforgalmat illusztrálják. A „csontfaragó műhely" kerámialeletei nem különböznek a Komárom/Szőny-Vásártéri ásatások során talált kerámiáktól. Bár a leletanyag rendkívül töredékes, a típusok meghatározása alapján a brigetiói municipium kereskedelmi élete a Kr.u. I. század végétől a III. század második feléig követhető (1. térkép). A Vásártéri ásatás legkorábbi kerámiatípusai Észak-Itáliából érkeztek: applikált díszítésű terra sigillata csészék (Drag. 24-25 = Conspectus 34), terea sigillata csészék és tálak peremükön stilizált barbotinos liliomokkal (Drag. 35-36 = Conspectus 43), sötétszürke, vékonyfalú, oldalukon barbotinos indákkal díszített csészék (ún. terra nigra, E gyártmány), volutás-reliefes mécsesek (Loeschcke I/C = Iványi I) és firmamécsesek (Loeschcke X = Iványi XVII) jelzik a kialakuló településegyüttes felvevőpiacának igényességét. A mécsesek lehetnek importáltak, észak - itáliai vállalkozók pannóniai fiókműhelyeinek termékei vagy egyszerűen engedély nélkül, helyben készült másolatok'. A Vásártéren talált mécsesek bélyegei észak - itáliai mesterek cognomenei: Cresces, Favorinus, Festus, Fortis 2 . A csontfaragó műhely leletanyagából nemcsak helyi készítésű mécsesek töredékei kerültek elő, hanem olyan is, amelyet E. Alram - Stern eredetmeghatározási kategóriái alapján észak- itáliai importárunak tarthatunk 5 . A Kr.u. I. század során egy dél - galliai manufaktúra, La Graufesenque monopolizálta a terra sigillata termelést, termékei Észak-Afrikától a Duna-vidékig eljutottak. Pannoniába Claudius uralkodása alatt érkeztek az első darabok, de nagyobb mennyiségben csak a késő Flaviuskortól találhatók meg, elsősorban a kiépülő dunai limes táborhelyein, így Brigetióban is. A II. század elején La Graufesenque exportja radikálisan lecsökkent, egykori piacterületein több manufaktúra osztozkodott, amelyek felvevőpiaca egymástól jól lehatárolható. A dunai provinciákba egy másik dél-galliai műhely, Banassac termékeit szállították 4 . A Vásártéri ásatás dél-galliai terca sigillatái részben reliefes díszítésű tálak (Drag. 37, 30), részben sima csészék és tányérok (Drag. 27, 33, 18, 18/31), kis mennyiségben barbotinos csészék és tálak (Drag. 35, 36). Hadrianus uralkodásáig, a nagyobb mennyiségű közép-galliai terra sigillata beáramlásáig a dél-galliai import nem tudta kielégíteni a keresletet. Ezért az észak-itáliai termékek, a moesiai Margum rosszabb minőségű terra sigillatái és pannóniai díszítetlen vagy reliefes díszítésű terra sigillata utánzatok még a II. század első felében is forgalomban voltak 1 . Ez megfigyelhető 'Duncan-Jones 1990:48-49. 2 Alram-Stern 1989:70-72; Loeschcke 1919:108. 'A 2000. évi ásatás-D18 szelvényének 025 stratigráfiai egységéből firmamécses fedlaptöredéke. 4 Gabler 1982:49-51. 5 Gabler 1990:190, 201. Fényes Gabriella
