Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez
TISZAVILÁCi V. Imre szerint „1770-ig a szőlőtermesztés ezen a tájon (ti. a szolnoki Tiszatájon) hatalmas mértékben felvirágzott, kiterjedését tekintve egy sorba került a mátrai borvidékkel." 1 > Érdekes, hogy a környéken Mezőtúr határában termelik ebben az időben a legtöbb szőlőt, ma pedig (1971-ben) egyáltalán nem foglalkoznak itt szőlőtermesztéssel. A szőlőtermesztés megindulása jelzi, hogy a község lakói végképp letelepültek, de jelzi a differenciálódás megindulását is. A jobbágylakosság jelentős része nem tud szenitermelésből megélni. A differenciálódott paraszttársadalom felső rétegének nem érdeke többé a fold bizonyos időszakonként történő újraosztása. Ily módon a differenciálódás előrehaladása is a földközösség elhalását és a szilárd telki rendszer bevezetését segíti elő. A kontraktushoz szokott jobbágyokat kellemetlenül érinthette jogi állapotuk megváltozása, az urbárium kihirdetése, hisz „A szerződéshez szükséges kölcsönösség helyett itt a földesúr egyoldalú, a megyei hatóság tekintélyétől is támogatott rendelkezése szerepel, szóval a földesúri érdek uralkodó az urbáriumokban a paraszt rovására." 7 6 Az úrbéres időszak alatt előírt szolgáltatásokról a kilenc kérdőpontra adott válaszok értesítenek bennünket. A jobbágyok a hatodik kérdésre a következő választ adják: „midőn az fönt említett Urbárium alatt voltunk, akkor szolgálatot mindenkor, amikor köllött hol gyalogul, hol marhával = s kinek minő tehetsége volt, úgy tettünk" 7 7. Az egyéb járandóságról a hetedik kérdésre adott válasz tesz említést, ebben így vallanak a jobbágyok: „mikor az urbárium alatt voltunk, mindennemű veteményeinkből 9-edet attunk az földes uraságnak, mellyet szomszéd hellyünkben is úgy tapasztaltunk, ezen kívül semmi adományokat, az már említett adózásokon kívül nem adtunk az földes uraságnak." Láttuk tehát hogy az „allódiumok kiterjesztése az Alföldön is magával hozta már a XVII1. század derekán a robotteher eddig ismeretlen mértékű megnövekedését." 7 9 Ez a cibakháziakat különösen súlyosan érinthette, hiszen előtte ők egyáltalán nem ismerték a robotot, az „urbárium alatt" pedig nem kismértékben nehezedett rájuk. így írtak a földesúrhoz: az „Urbáriumon kívül is ritka nap, hogy négy vagy öt gyalogos embert, úgy nem különben egy vagy két szekeret is nem kívánna" 8" az uraság „holott mostanában az templom építéséhez is kezdettünk, de semmi könnyebbítés sincsen rajtunk. A múlt ősszel is öt nap és az tavaszon is három nap kéntelenítettünk az Tisztelt Uraságnak szántani" 8'. Az idézett panasz szerint a lakosságot igen súlyosan érinthette a robotkötelezettség. Legalább ilyen nagy gondot okozhatott nekik az urbárium bevezetése előtt bérelt puszták elvétele is. Az urbárium bevezetése előtt a dicalis összeírások végén évről évre ismétlődött az a megjegyzés, hogy a lakosság a puszták bérletével enyhít a legelő- és réthiányon. Még az 177l-es urbárium is megengedte, hogy az uraság Gyüger és Sárszeg pusztákat bérbe adja a falu lakosainak a „legelő fogyatkozása" miatt. 8 2 A puszták bérlete tehát egzisztenciális kérdés volt a cibakháziaknak, ezért 1764-ben azt kérték: „hogy az említett két határokat (t.i. Sárszeg s Gyüger pusztákat) jövedelmével együtt, vagy 15 esztendőkre az tekintetes família árendába ki adni méltóztatna, fogja tapasztalni az tekintetes família szegény jobbágynak és az helységnek helyreállását, mert ők vagy hat esztendőre, más helyekről egy gazda sem kívánkozik megbontakozni". 8 , A nagyfokú földesúri kizsákmányolás mellett az állami kizsákmányolás is nagy súllyal neheze75 SOÓS Imre: i. m. 17. o. 76 Hermann W1ESSNER 1934: Sachinhalt und wirtschaftliche Bedeutung der Weistiimer in deutschen Kulturgebiete, Wien, 22. o„ idézi LUKÁCS Zsófia: i. m 19. o. 77 OL törzsszám C 59 /Htt. Ivt. — Dep. Urb./ Úrbéri tabellák, Heves megye. Cibakháza 78 Uo. 79 A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a parasztság nagyarány ú kisajátításának kezdetei. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez 1711-1790. Budapest. 244. old. 80 PMKL Földváry család levéltára — VARGA János idézi SZÁNTÓ Imre i. m. 244-245. o. 81 Az említett panaszt az ötvenes évek végén írták a jobbágyok, mert a templom építése 1757-ben indult meg. História Domus Cibakháza, Róin. Kat. Plébánia 82 OL törzsszám C 59 /Htt. Ivt. — Dep. Urb./ Úrbéri tabellák Heves megye Cibakháza 83 PMKL Földváry család levéltára — VARGA János idézi SZÁNTÓ Imre i. m. 244-245. o. 65
