Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez
TISZAVILÁG V. tárát az új betelepülők szabad foglalással vették ismét birtokukba, mel^ a sík vidéken a gyep feltörését jelentette".-" Kezdetben földbőség volt, a birtokszerzést, a földfoglalás teljes szabadságát csak a jobbágy és igaerejének munkabírása korlátozta. A szikes, nehezen szántható, vízállásos földek első feltöréséhez, mint amilyenekkel Cibakháza község is rendelkezett, 6-8 ökröt kellett az eke elé fogni. így a legfontosabb termelőerő ebben az időszakban a dolgozó ember mellett a jármos ökör volt. Ez határozta meg általában a vállalt föld nagyságát, és ennek alapján rétegződött a jobbágytársadalom. Az igaerő szerint tagolt paraszttársadalom a következő képet mutatta: egész ekés jobbágy, aki rendelkezett a föld szántásához szükséges igásökörrel, félekés-, 2/3-, 1/3-ekés jobbágy, aki arányosan kevesebb ökörrel rendelkezett. Végül az alsó fokon állt a manualista, akinek nem volt igás állata, de földje lehetett. A XVIII. század eleji szolnoki Tiszatájon általában kevés volt az igásállat. Az igaerővel való ellátottságról vall az 1728-as összeírás. A szolnoki Tiszatájon az összeírt 15 községben 86 egészekés, 363 négy-kétökrös cimborás, 340 gyalogjobbágy és 77 zsellér volt. " Cibakháza község nem szerepel ebben az összeírásban, így a dicalis összeírásokat kell vallatóra fognunk az igaerővel való ellátottságot illetően. Jól ismert, hogy ebben az időben dívik az adócsalás, sokszor a földesurak beleegyezésével. Azonban ha nem is tudjuk meg az igás ökrök számát, a bevallott adatokból következtetni lehet a tényleges állapotra. Az 1721—22-es összeírás szerint a feltüntetett 28 adózó háztartásfő közül 6 rendelkezett igásökörrel, a kezükön lévő ökrök száma 14 volt. Ugyanekkor 8 adózónak 12 lova volt." Az 1724-es összeírás szerint pedig a 25 adózó közül tízen rendelkeztek összesen 22 jármos ökörrel, és 6 adózónak összesen 12 lova volt. 32 1725-ben két összeírás is készült az adótárgyak megállapítása céljából. 3 1 A vagyonösszeírás szerint 26 adózó közül tíznek volt összesen 19 jármos ökre, 16-nak pedig egyáltalán nem volt. Nyilvánvaló, hogy ezen adatok nem felelnek meg a valóságnak. Mutatja az adatok pontatlanságát az is, hogy ugyanebben az évben készült egy összeírás azzal a céllal, hogy felmérje, kinek hiányzik igaerő a napi munkájához, és eszerint 19 adózónak van egy igásmarhája vagy kocsi-lova, és 21 adózónak hiányzik a napi munkájához egy állat. A két összeírás között, sőt az utóbbiban magában is ellentmondás van, hisz ha csak egy állat hiányzik egy jobbágy napi munkájához, akkor feltétlenül van több állata. Ez pedig nem tűnik ki az összeírásokból. Mindennek ellenére feltételezhetjük, hogy a falu lakossága kezdetben kevés igásállattal rendelkezett. Az 1725-ös összeírások megjegyzéseiből azonban az is kiderül, hogy inkább az állattenyésztés az, amivel a lakosság ebben az időben döntően foglalkozott. Ezért bérelték a földesuraktól Gyüger pusztát és Gyalu községtől egy tágas legelőt. Itt még idegen állatokat is legeltettek, ami 7 forint jövedelmet hozott a falu lakosainak. Az állattenyésztés mellett a halászat is döntő foglalkozási ág lehetett, hiszen „halászati haszonvételük is van" — a földesúr engedélye alapján — derül ki az összeírásból. Az összeírok megjegyzése szerint a kifogott halmennyiség egyharmad részét a földesúrnak kellene adniuk, de nem adják. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a lakosság jelentős része foglalkozott halászattal — pákászattal, ez egyben azt is jelenti, hogy a különböző összeírások alkalmával ez az általunk jelentősnek vélt népesség adóképtelensége miatt elkerülte az összeírok figyelmét. Ez megerősíti azt a feltételezésünket, hogy ha az adóképesek összeírásából akarunk a teljes népességre következtetni, igen magas szorzószámot kell alkalmaznunk. A megtelepülést követő első időszakban a Tisza vidéken általában egyszer szántott a gazda. Az 1720-as regnicoláris összeírásból megtudjuk, hogy Cibakháza községnek „egy szántása-vetése és egy nyomása van." 3 4 Ugyanez az összeírás vall arról is, hogy a föld meg29 SOÓS Imre: i. m. 6. o. 30 SOÓS Imre: i. m. 7. o. 31 EÁL. Adóösszeírások 1721 -1722 Ksz. 571. 32 EÁL. Adóösszeírások 1723 Ksz. 564. 33 EÁL. Vagyonösszeírás 1725 Ksz. 1766. 57
