Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

TISZAVILÁG V. Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig Ferenczi György * Data to the I fit Ii century history of village Cibakháza from the re-settlement until the corvée patent of Maria Theresa This study is a publish-prepared version with no substantive content changes of an undergraduate thesis written in 1971. The study explores some important problems of the 18th century history of village Cibakháza: the re-settlement of the village, the rebirth and fading away of the land community, the regulation of the relations between the landlord and the serfs and finally the implementation of corvée patent. Beyond the above I try to show the contemporary and long-term effect of the national historical processes on the local conditions. The study uses original sources and relevant literature was available in the early 1970s. A következőkben olvasható tanulmányomat éppen negyven esztendeje készítettem el, ez volt az akkori szakdolgozatom a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Dolgozatomban arra törekedtem, hogy bemutassam Cibakháza község XVIII. századi történetének néhány fontos problémáját. Nevezetesen: a község újjátelepülését, a toldközösség újjászületését és elhalását, a földesúr és jobbágyai viszonyát, végül pedig az úrbérrendezés végrehajtását. A község helyi történeti sajátosságainak bemutatása mellett arra is törekedtem, hogy feltárjam az országos történeti folyamatok helyi hatásait is. Az. akkor ismert vonatkozó szakirodalom felhasználása mellett saját forráskutatásra is támaszkodtam. Kérem a Tisztelt Olvasót, hogy a dolgozat olvasásakor szíveskedjék ezekre tekintettel lenni, s a dolgozatomat a fentiek ismeretében olvasni és megítélni. /. A község földrajzi viszonyai Cibakháza Szolnok megyében, Szolnoktól délre az ún. szolnoki Tiszatájon fekszik. 1876ig a község Heves-Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott, ekkor alakult ugyanis a kettős megyéből két önálló megye. Ma a község Szolnok megyéhez tartozik. Lakóinak száma 5590 fő, területe 6642 kat. hold.

1 A település gazdasági életét a Tisza szabályozása előtt döntő mértékben befolyásolta a folyó jelenléte. A szolnoki Tiszatáj falvai „legtöbbnyire a Tisza bal partján, annak közvetlen, vagy távolabbi árterében fekszenek, csupán Mezőtúr, Dévaványa, Kenderes és Nagyiván gazdasági élete volt független a Tisza tavaszi és őszi áradásaitól."* Cibakháza pedig a Tisza „közvetlen" árterében fekszik, így: „A tiszaszabályozás előtt az ártérnek nagy része nádas, lápok, ingoványok, zsombékokkal telt posványok lepték el, a terület egy része pedig legelőül, kaszálóul, sőt szántóföldül is szolgált. Erről azonban csak * Nyugalmazott középiskolai igazgató, H-5430 Tiszafoldvár, Petőfi Sándor út 59. 1 Magyarország helységnévtára 1962,22.0. 2 SOOS Imre 1958: A jobbágylold helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-70, Szolnok, 3. o. 51