Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: A Bátorszőlő szerepe és lehetőségei Cibakháza fejlődésében
_ ERTEKEZ ESEK 6. ábra. Romba dőlt lakóház a Bátorszőlő II. úton (Fotó: a szerző) megállt a front, a település lakosságát kitelepítették a szőlőkbe, így a Bátorszőlőbe is elhelyeztek néhány családot. A térség gazdasági képére sok évtizeden keresztül a szőlő- és gyümölcstermesztés volt jellemző, ahogyan a Tiszazug másik nagy homokterületére (Cserkeszőlő—Tiszakürt— Csépa) is. Ugyanakkor szemben a délebbi térséggel, ahol a kordonos ültetvények terjedtek el, a zártkerti jellegű tőkés-bakhátas művelési kultúra alakult ki. (3. és 4. ábra) Jellegéből adódóan a Bátorszőlő szőlő és gyümölcsös területeinek a tulajdonosi struktúrája igen vegyes volt. Az egy személy kezében lévő birtokok viszonylag kis mérete (1-2 hold) azt jelentette, hogy a lakosság arató- és cséplőni unkásként is kénytelen volt dolgozni. Az idők során egyre több, nem helyben lakó is tulajdont szerzett a térségben, így számos tiszaföldvári, martfűi sőt szolnoki lakos is rendelkezett itt ingatlannal. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági funkció mellett megjelent a rekreáció is, egyre több hétvégi ház, illetve pihenőkert jellegű telek jelent meg. Egy bátorszőlői „őslakos" szerint olyanok szereztek földtulajdont, akik nem tudták, mit jelent a szőlőművelés. Szőlőt csak úgy lehet eredményesen művelni, ha nap mint nap kimegy a tulajdonos dolgozni, mindig van valamilyen tennivaló, tehát egész embert kíván. Ezek az új tulajdonosok az első évben még énekeltek is munka közben, utána a fogukat összeszorítva dolgoztak, a következő idényben már szitkozódtak, végül igyekeztek megszabadulni a szőlőtől. Ez a folyamat sajnos meglátszott a művelt terület kinézetében is, hiszen pár éven belül elgyomosodott, cserjék jelentek meg, a szőlő pedig a nem megfelelő metszés miatt féktelen burjánzásba kezdett. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a területek hanyatlását követte a szomszédos telkek elcsenevészesedése is, hiszen ez a fajta zártkerti művelés csak akkor tartható fenn, ha valamennyi érdekelt egyöntetűen műveli a területeket. (5. ábra) A rendszerváltás után a fent leírtak tovább fokozódtak, számos városi család, akik munkalehetőségeiket elveszítve eredeti lakóhelyükön veszélyeztetve látták megélhetésüket, viszonylag nagy számban költöztek vidékre. Jelentős részük tapasztalatok nélkül érkezett, így kísérletük, hogy a mezőgazdaságból éljenek meg, általában nem sikerült. A népesedés szelekciója tovább fokozódott azzal, hogy a vidéki életmód leértékelődése miatt a helyi fiatalok nagy része 32
