Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: A Bátorszőlő szerepe és lehetőségei Cibakháza fejlődésében
_ ERTEKEZESEK "(BECSEI J. 1988; KÜRTI Gy. 1990). A külterületi lakott helyek vizsgálata napjainkban a hazai geográfiának egy elismert és többek által művelt témája lett. Furcsa szituációt eredményez ugyanis a sokszor EU pályázatokból finanszírozott infrastruktúra fejlesztések megjelenése ezeken a területeken. Hiszen a külterületeken nagy számban élő, alacsony társadalmi státuszú és gyakran magas munkanélküliséggel jellemezhető lakosság számára az EU fejlesztések hatására emelkedő közüzemi díjak tovább nehezítik a létfenntartást. (NAGYVÁRADI L.—SZABÓ-KOVÁCS B. 2008) A geográfián túl természetesen más tudományok és alkalmazott diszciplínák is foglalkoznak ezzel a tértípussal, így a térinformatika (FÁBIÁN J. 2005), a tájökológia (ARNDTNÉ LŐRINCI R.—KRISTÓF D. 2004), a tájértékelés (CSORBA P.—KÓRÓS Cs.—NÓVÁK T. 2001) vagy éppen az építészet és a közgazdaságtudomány (AJTAY Sz —ALBERT G. 2004). Az ilyen típusú térségek problémái ugyanakkor nem megoldhatók egy-egy szaktudomány keretein belül, így nélkülözhetetlen a humánökológiái szemléletre jellemző interdiszciplináris megközelítés alkalmazása. A külterületi lakott helyek problematikája tehát természeti-ökológiai, társadalmi-gazdasági és kulturális dimenziókban is vizsgálható és vizsgálandó. Ezekben a vizsgálatokban kimutathatók típusos tulajdonságok, így egyes szerzők típusalkotásra is vállalkoztak (NAGYVÁRADI L.—SZABÓ-KOVÁCS B. 2008), véleményünk szerint a gyökeres problémamegoldáshoz mégis az egyedi tulajdonságok meszszemenő figyelembevétele szükséges. Helyzetértékelés A térképvázlat (1. ábra) alapján megállapítható, hogy a célterület speciális fekvéssel rendelkezik, hiszen a község belterületétől messze kinyúlik keleti irányba. Ennek következtében északon Tiszatoldvár város belterületével közvetlenül határos, viszonylag hoszszan. Déli és keleti irányban kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek veszik közre. Az országos ökológiai hálózat elemei viszonylag messzire elkerülik. Természetfoldrajzilag Cibakházával egyetemben a tiszazugi kistáj része, ezen belül két foltban találhatók nagyobb kiterjedésű homokos területek, Cserkeszőlő és Tiszakürt térségében, illetve itt Tiszatoldvár és Cibakháza között. A településre jellemző homokos löszök és infúziós löszök, és a rajtuk keletkezett jó termőképességű csernozjomok keleti irányba mozaikosakká válnak és megjelennek a szikesek, illetve a gyenge homoktalajok. Az előző népszámlálás szerint a külterületi lakónépesség Cibakházán összesen 1386 fő (2001) volt. A statisztikusok 9 db külterületet különböztettek meg, ahol 627 külterületi lakóegységet lehetett összeszámlálni. Ezek közül a Bátorszőlőt úgynevezett gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhelyként rögzítettek a statisztikákban. A Bátorszőlő a KSH népszámlálási adatai (2001) szerint 473 lakossal rendelkezett (a Kishegy és a Kispuszta településrészek lélekszáma még 84 főt jelent), amivel a külterületi lakott helyek között a népességszámot tekintve a középmezőnyben helyezkedett el Magyarországon. Cibakháza középpontjától 5,6 km-re található, ami ugyancsak közepes népességszámúnak tekinthető a hazai mezőnyben. A településrész területén a hivatalos statisztikák szerint 174 lakás volt (a Kisheggyel és a Kispusztával együtt ehhez hozzájött még 38). Cibakháza tősgyökeres tiszazugi település, feltehetően már az 1400-as évek végén mezőváros volt, míg a Bátorszőlő modern kori betelepülése igazán csak a 20. század elejére tehető. Korábban a térséget leginkább legelőként hasznosították, a szőlőültetvények csak ekkor jelentek meg. Párhuzamosan ezzel kiegészítő iparágként megjelent a szeszfőzés. (2. ábra) Történetéhez tartozik egy fura epizód, amikor 1945-ben Tiszatoldváron néhány napra 28
