Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: A Bátorszőlő szerepe és lehetőségei Cibakháza fejlődésében

TISZAVILÁG V. STá A Bátorszőlő szerepe és lehetőségei Cibakháza fejlődésében Dr. Patkós Csaba* The role ami possibilities of Bátorszölö in the development of Cibakháza The peripheral position of Bátorszőlő is special within the settlement. Both its natural and socio-economic conditions are special. Significant changes have taken place in the life of this part of the settlement in the recent decades. Traditionally monolithic land use (vineyards and orchards) have been changed, the previously well kept gardens are disappearing, there place has not yet taken over any form of cultivation, which can sufficiently utilize the local energies. In parallel, the social image of the region was transformed, the true-born inhabitants of Bátorszölö mainly disappeared, they were replaced by other cultured groups of ethnic minority. The article tries to find answer to how in this new situation Bátorszőlő can develop in the field of renewable energies or tourism. Bevezetés: témamegjelölés és módszertan Nehéz helyzetben van e sorok írója, amikor igyekszik a Szerkesztők megtisztelő felkérésének eleget tenni. Kutató geográfusként és területfejlesztőként köti kezemet az objektivitás kívánalma, a kimunkált és esetenként jogszabályban rögzített módszertan. A másik oldalon ugyanakkor nem tekinthetek el attól, hogy saját szűkebb családom mintegy nyolc évtizede hol állandó lakosként, hol szőlőbirtok-tulajdonosként jelen van a célterületen. Édesapám, Patkós Bálint ezen kívül sok éven keresztül a fiókkönytár vezetőjeként a településrész kulturális életének aktív részese volt. Személyes életének első két évtizedében pedig alig volt olyan hét, hogy ne töltött volna hosszú órákat a szőlő vagy a gyümölcsös művelésével. A cikk, ennek következtében, bár igyekszik objektív maradni, mégis tele van személyes megjegyzésekkel, érzésekkel és érzelmekkel. Célja egy látlelet készítése a térségről, illetve azoknak a lehetőségeknek a felvillantása, amelyek segíthetnek a célterület hanyatlásának megállításában és a fejlődés elindításában. Az írás megszületéséhez a már máshol megjelent szakcikkeken, önkormányzati határozatok szövegén kívül felhasználtam a Cibaki Hírek című sajtótermékben megjelent cikkeket, és a TEIR-rendszerben elérhető hivatalos statisztikákat. Fontos elemet jelentettek a terepbejárások, amelyeket fotódokumentációval rögzítettem. A külterületi lakott helyek kutatása fontos témakörnek számít a hazai tudományos kutatásban. Mivel ezek a területek számos funkciót betöltenek (lakó, mezőgazdaság, ipar, rekreáció stb.), ezért vizsgálatuk sok szemszögből lehetséges. Hazánk sajátosságaiból eredően a tanyakutatás az egyik olyan része ennek, amely számos kutatási programot és kiváló publikációt mondhat magáénak (pl. Csatári Bálint müvei). A rendszerváltás előtt és környékén az MTA RKK kutatói számos publikációt megjelentettek a külterületi lakott helyek témakörében *Főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék, H — 3300 Eger, Pl'.: 43. E-maii: cspatkos@yahoo.co.uk 27