Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Kalóz Sándor: A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén

korai neolitikum köz. neolit. késő neol. ko.iV/ köz. réz késő rézkor ko.bronzk. ko/.br. ké. bronz ko.\a.sk kó.v;isk. athmtikum s/ubboreális szubatl. 7500 5000 2500 2000 B. P. Az \i'i'/í'í'/(f-humklilás görhe Az Ai vnohi -gorlv módosítása részlete iKnido\ 1977 után) régészeti adatuk alapján 2. táblázat. Az Arvicola-humiditás görbe és módosítása a régészeti adatok alapján deklődésem. „Hová megy Pista?" — kérdeztem apukámat. A „Világosra" —jött a rövid válasz. Ekkor is így épült a fejembe ennek a határrésznek a neve. Csak mostanában jöttem rá, hogy az egykori névadás az Aranykert út mellékén lévő, szintén a mogyoró kor emlékét őrző, világosszürke, már-már fehér homokkal kapcsolatos. Az atlantikus vagy tölgy kor változásai Meleg marad, de csapadékossá válik a klíma a tölgy korszakban. A Tisza ismét „erőre kap". Végleg elhagyja a Szikkert irányába mutató lefutását, nyugat felé veszi az útját. Az MHSZ környékén az óholocén terasz területére lép. Keresztülvágja magát a Kinizsi krt.—Remény út—Epreskert—Ujtemető vonalon. (1. térkép, 111.) Az előbb még egyenes, EK—DNy-i futású meder az Epreskerttől a lösztábla és a homokfelszín határát követve halad. Előbb egy dél felé nyíló, nagy ívű kanyarulatot képez. Az ekkor még nem létező cibaki nagy kanyar keleti ága vonalától újabb, most észak felé nyíló kanyarulat következik. E kanyar nyugati végénél — a későbbi cibaki nagy kanyar alsó csatlakozásánál — már a mai meder környékét éri el a folyó (6600—5500 éve). A tölgy-bükk klímaváltás idején kissé északabbra csúszik a folyó. Talán a szolnoki süllyedés peremi változása miatt, az MHSZ-bázistól most az Ó Nagy Benjámin út—Nyúl út—Érhalom keleti oldala irányába halad, (1. térkép, IV.) majd dél felé fordul, és megkezdi a később „hatalmas tömlővé" fejlődő cibaki kanyar építését. A különböző népcsoportok évezredeken keresztül folyóvíz mellé, ármentes helyre telepedtek. Ezért a régészeti leletekből az egykori folyók létére és elhelyezkedésére következtethetünk. Mit árulnak el a leletek? Terepjárásaim során, az 1970-es évek elején, a halastó és a vasút közötti keskeny terület déli végén (mára elszántott, akkor még alacsony tell (1. térkép, 1.) és az Epreskert területén (1. térkép, 2.) a Körös-kultúra és a Tiszai-kultúra cserép- és eszközanyagát gyűjtöttem be. E leletek azt jelzik, hogy itt a Tisza hosszú időn keresztül jelen volt. A korszakolást finomíthatja, hogy a telihez kapcsolódóan kétféle kavicseszköz, az Epreskerttől nyugatra, az egykori Cigánytelep 17