Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Dr. Varga Lajos: Az öreg földrajztanár viszanéz
TISZAVILÁG V. Földrajzi Társaság könyvtára" című sorozat majdnem minden kötete megvolt, ma is van még tán egy tucat belőle. Nagy szerencsém volt, hogy jó barátságba kerültem dr. Kerekes Józseffel, Cholnoky professzor úr későbbi igen tehetséges adjunktusával. Vele számtalan tanulmányutat tettem a Budai-hegységben, a Pilisben, a Visegrádihegységben, a Gerecsében, a Mecsekben, a Bükk-hegységben, a Börzsönyben. Rengeteg barlangot kutattunk át, cipeltük a köteleket tízméterszámra, sok életveszélyes helyzetből sikeresen kivágtuk magunkat. Nagy szerencsém volt a kollégiummal is. A „Diákok Házában" laktam, a Hársfa utcában. Itt nagyszerű emberek voltak a társaim: Gunda Béla, a később külföldön is híres néprajzprofesszor, Elek Péter, gróf Teleki Pál későbbi adjunktusa, Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt majdani alelnöke és mások. Rengeteget tanultam tőlük. S egy remek kollégiumi igazgató, dr. Mády Zoltán, aki a karácsonyi és a húsvéti szünetekben nagyon eredményes gyalogtúrákat szervezett a környékre. „Hatalmas" gyűjtést rendezhettem a dunabogdányi Csódihegyen. E túrákról is cipeltem haza kőzeteket, vásároltam egykor híres, pontos turistatérképeinkből, a tanulmányozott terület szakirodalmából néhány darabot — kis pénzemtől függően. Nagy szerencsém volt azzal is, hogy egy időre engem választottak a kollégiumi könyvtár kezelőjévé: így az ott levő földrajzi tárgyú könyveket is áttanulmányozhattam. (Tanári szakdolgozatom földrajzból „Csongrád vármegye földrajza" volt, történelemből pedig „Lipót vármegye történeti földrajza a XIII—XIV. században". Doktori értekezésem címe „A Körös—Tisza—Maros szög földrajza".) Nem sokáig voltam állástalan tanár. 1939 őszén a visszafoglalt Kárpátalján kaptam állást. Első dolgom volt, hogy az iskolának magyar nyelvű falitérképeket szerezzek be, a tanári és az ifjúsági könyvtárba pedig földrajzi tárgyú könyveket és útleírásokat, Németh László, Szabó Dezső, Veres Péter, Sinka István, Erdélyi József könyveit is. Műsoros esteken Sinka, Szabó Dezső, Veres Péter verseit szavaltuk. Tanítványaimmal bejártam Kárpátalja fontosabb részeit gyalog, hátizsákkal, sátorral. Szaporodtak a kőzeteim, fényképeim is Huszt váráról? ahol felolvastam a „Huszt"-ot?, az Iván pap havasáról (Pop Ivan), a Felső-Tisza völgyéről, a Talabor és a Nagyság folyásáról. Diákjaimmal versenyt úsztam a Szinevéritóban. Készítettem földrajzi felvételek mellett néprajzi felvételeket is. Ma, túl nyolcvanadik évemen, 59 albumom van majd 14-15 ezer fényképpel, mindegyikhez részletes magyarázó szöveget gépeltem-ragasztottam. Diákjaimmal tisztelegtem az ősi Vereckén, a Tatár-hágón, a munkácsi várban, a Rákóczi-forrásnál, „Európa közepénél", Terebes-Fejérpatakon, a viski és a técsői református templomoknál, a nagydobronyi kapuzábéknál, az aknaszlatinai sóbányában, Rahótól délre, Barnabás romantikus Tisza-medrében rákot fényképeztem... A történelmi és politikai változások következtében — elvesztvén mindenünket Kárpátalján — három állomáshely rövid, de nem eredménytelen szakasza után 1950 nyarán kerültem a tiszaföldvári gimnáziumba, s onnan mentem nyugdíjba 1973. szeptember 30-án, egyetlen nap nyugdíjazási engedmény nélkül. Közben megjártam a Markó utcai „szanatóriumot" is egy őszinte hozzászólásom miatt („Csak bátran, elvtársak! Csak őszintén! Szóljanak hozzá!"). A Tiszaföldváron eltöltött huszonhárom év és négy hónap volt életem legtermékenyebb időszaka, bár minden korszakomat igyekeztem mindig, mindenütt tevékennyé, gyümölcsözővé tenni. (Cellatársaimnak magyar nyelvtant és helyesírást tanítottam.) Tiszaföldvár régi gimnáziumi épületének egyik sufnijában (nappal is égetni kellett a villanyt) teremtettem meg az ország egyik leggazdagabban felszerelt földrajzi szertárát, amelynek anyaga több ezer darabból állott, amíg egy igazgatói önkény, irigység, kitolási szándék hatására szét nem cincálódott, le nem csökkent ez a valóban remek és áldozatos munkával létrehozott gyűjtemény. Diákjaim segítségével, keservesen és nehezen kiharcolt csip-csup pénzekkel, rengeteg manuális munkával hoztam össze ezt a gazdag, de elegendő és méltó helyet soha nem kapott szertárat. Majdnem teljes falitérképtár, gazdag földrajzi képtár, a földrajz tankönyvekben szereplő kőzetek, ásványok túlnyomó többsége (uránszurokércünk is volt), ipari nyersanyagok, a cementgyártás, a papírgyártás anyagai. Faliképek (nyomtatottak és kézzel rajzoltak), grafikonok, kistérképek, csillagászati és mérőeszközök, kozmogóniai