Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI - Páczai Mihály: Földrajzi bevezetés, tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira

TISZAVILÁCi V. A községben összesen 1143 ház van, melyben 9000 lakos él, kik mind magyarok. Vallásukra reformátusok és izraeliták. A lakosság legtöbb része foldmiveléssel foglalkozik; de vannak iparosok, kereskedők és hivatalnokok is. Öcsöd község utczái szabályosak, jó szélesek, pallózottak és fásitottak. Ujabban az utczák gyalogutait téglázzák. Utczán a fát csak a gonosz ember, rossz gyermek rongálja, miért megbüntetik. Öcsöd község határa és liatárrészei. Községünk körül szántóföldek, rétek, legelők vannak, melyek a községet határolják; ezeket a földeket egy névvel a község határának nevezik. A község határán átfolyik a Körös, mely keletről jön s nyugaton hagyja el. Határunkon sokat kanyarog a Körös-folyó; a lakosok a kanyarulatba eső földet „zug"-nak hivják. Ilyen zugok keletről kezdve; I. Császár, 2. Telek, 3. Lukács-, 4. Harang-, 5. Füzes-, 6. Kis-, 7. Révlapos-, 8. Álom-, 9. Pap András-, 10, Özön-, 11. Gyiger-, 12. Kerekes-, 13. Takács-zugok. Más folyóvíz nincs a határban, de „ér" sok van, a lakosság „semlyék"- vagy „semik"-nek hívja. Északon van a „Büdös-, Hék- és a Csorcsán"-ér. A községtől délre vannak a „Kiritó-, Horga-, Veker-, Horgas- és az Atrács"-ér. Ezek az erek vizöket (talaj, vagy vadviz) esőzésekből, hó-olvadásból nyerik; károsak, mert sok földet nem lehet emiatt művelni. Száraz időben egészen kiszáradnak. Szántóföldjeit az emiitett semlyékekről nevezik el, igy van Büdös-dülő, Hék-dülő, Csorcsán-dülő stb. A nyugoti részben fekvő szántóföldeket „Járandók"-nak hívják. Sziget kettő van a határon: „Büdös" és a „Kiritó" szigete. Van egy-két jelentékeny halom is: északon a Hék- és Büdös-, délen a Kettős-, Hegyes- és Vágott-, végre keleten a Mogyorós-halom. Néhány szőlőskertje a Köröszugokban terül el és a szőlőskertet „Csapat"-nak hívjuk. Ilyenek a „Füzes-csapat", „Kis-zugi-csapat", mellette a „Közép-csapat", azután a „Telekcsapat". Uj a „Tányérlaposa" az Álom-zugban. Öcsödhöz tartozó tanyák: északon a „Körösön túli", délen a „Güdénylaposi", „Veresházi" tanyák; mind a három rendes iskolával, melyet a ref. egyház tart fenn. Nagyobb puszta a „Báboczka" a déli részen. Utai a „pesti, mezőtúri, földvári, szentmártoni, szarvasi." Határos községek és puszták: „T.-földvár, Martfű puszta. Mesterszállás, Szentandrás, Szentes, Szentmárton, Gyalu és Czibakháza. " 4. A szolgabírói járás fogalma. A szarvasi szolgabírói járás. Községünknek határa mellett a szomszéd községek határai vannak. Minden község élén elüljárók állanak, de ezeknek a dolgát is megvizsgálja egy tisztviselő ember — ez a szolgabíró. Amely községek egy szolgabíró vezetése alá vannak beosztva, azokat együtt szolgabírói járásnak nevezzük. Azt a községet, ahonnan a szolgabíró a járás ügyeit intézi, a járás székhelyének nevezik; de ha a járásban rendezett tanácsú város van, ez nem tartozik a szolgabíró vezetése alá. Ami községünk Öcsöd, a szarvasi szolgabírói járásban van, Szentandrás, Szarvas, Kondoros községekkel együtt. Járásunk székhelye Szarvas nagyközség. (Miért?) Szarvas község lakói tótok, magyarok. Vallásukra ágostai evangélikusok, római katholikusok és izraeliták. Iskolái a főgymnázium, polgári leányiskola, ág. ev. tanítóképző. Említést érdemel még a gróf Bolza-kastély és „Árpád-szálló." A járás adóhivatala, telekkönyvhivatala, járásbírósága Szarvason van. 5. A gyomai, szeghalmi, békési, gyulai, csabai, orosházi szolgabíró járások. A megye általában és Békésmegye. A szarvasi szb.-járás mellett a gyomai szolgb.- járás van. Községei Gyoma és 137