Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Berta Ferenc: Fény - kép - történetek. Király Lajos fényképész, festőművész, mellesleg tartalékos százados

TISZAVUAGIV. I. kép Az első műterem. Király Lajos önarcképe (1920 k. — magántulajdon) firkálgasson. Szóval tanult a Kossuth úti iskolában, dolgozott otthon, de mindig elkalandoztak a gondolatai. " A 19. század utolsó felében és a 20. század majd közepéig a budapesti, a nagyobb vidéki városi cselédek, főleg nőcselédek valódi bázisát a vidéki rétegek biztosították. A bő gyermekáldás olyan állapotokat eredményezett, hogy a gyermekeknek is munkát kellett vállalni a család fenntartása érdekében, de legalábbis a saját fenntartását fedeznie kellett tudni. Ezt már helyben nem lehetett megoldani, így egyre távolabb tudtak csak munkát vállalni a vidéki kamaszgyerekek. így történt a Király család esetében is. ,, Először a legidősebb leány került el Pestre, egy gyermektelen, jómódú zsidó családhoz cselédnek. Ók beleegyeztek abba, hogy az elküldött 12-13 éves gyerekek odamehessenek hozzájuk és ők segítettek majd helyet találni, hogy dolgozhassanak. Valaki bele tette a bogarat a nagyapám fülébe, hogy nem úgy van az, hogy egy 13 éves fiúgyereket még az apja tartson el Menjen ő is és teremtse elő a kenyerét. Édesapám is először hentesnek tanult talán egy évet, de hát ez nem ment, de egyik öccse hentes lett. Sőt, a végén már nagyon jómódú hentes lett belőle Pesten. A másik fiútestvére kikerült Csepelre, géplakatosnak a gyárba. A lányok általában cselédek voltak, aztán férjhez mentek. Apám következő helye a kereskedelem volt. Ezt is körülbelül egy évig csinálta. Ennek annyi haszna volt, hogy akkor ismerte meg a szobafestő szakmát és beleszeretett. Ez úgy volt. hogy a bérházba, ahová minden nap vitte a tejet meg a péksüteményt. A tejet és a megrendelt péksüteményt az ajtó elé le kellett rakni. Az egyik lakást éppen festették. Benézett és bámészkodott, szóval ott tátotta a száját az ajtóban. Ez történt másnap is és ekkor a festők vezetője megkérdezte, hogy akar e szobafestő lenni. Persze hogy akart. Ez a szobafestő mester magához vette inasnak. Akkor bekerült az inasiskolába. Ott meg azt mondta a tanár, hogy te nem ide való vagy, mert annyira jól rajzolt. Nem tudom már a nevét, de azt mondta neki, hogy el tudom intézni neked a nagybányai festőiskolát. Hát így kerüli a tanonciskola elvégzése után, 1903-ban Nagybányára, a festőakadémiára. Itt a mestere Lyka Károly volt, a híres művészettörténész. Három évet töltött Nagybányán. Ősztől tavaszig megkereste a nyári kurzusok tandíját. "

2 1906-ban elvégezte az iskolát, és amikor eljött Nagybányáról, akkor már restaurátori munkákat is vállalt, mert a festészetből nem igen tudott megélni. Sajnos az akkor, elsőnek váltott munkakönyve elveszett, így csak az 1911. április 4-én váltott újabb munkakönyv bejegyzései alapján tudjuk nyomon követni életútját. — 1911. IV. 5—1911. VII. 22. Kurbell József festő és mázoló alkalmazta Budapesten. VII. Peterdy u. 32. 1 FELFÖLDI Gáborné (szül: Király Julianna Éva) szíves közlése. 2 Ua. mint 1. 87