Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szabó László: Balogh László, a nyelvész
ÉRTEKEZÉSE K célja. így szól erről egyik versében Nagy Lászlóra emlékezve: Itt van múltam emléke szerte, koporsóba vagy könyvbe zárva, kérges kezektől falba rakva, parasztekékkel földbe szántva. Nem mentek én át semmit ebből tér és idő túloldalára, de itt mentek meg helyben mindent, mi volt és van tegnaptól mára. (Nem viszem át a túlsó partra) Szamosszeg földrajzi neveinek összegyűjtésével ismét birtokba vette a korán elhagyott faluját, majd dolgozatok hosszú sorával kitartóan ásott egyre mélyebbre. Egymás után küldte be pályázatra Írásait. A kender, a szilva, a búza termesztése és feldolgozása, a kenyérsütés, a temetkezés szokásainak hagyományai, s a szövegfolklórból a falunevettetők összegyűjtése, s a táj szavak folyamatos közlése egy nagy néprajzi monográfia körvonalait ígérték. Ez ugyan nem született meg, de Erdész Sándor közreadott belőlük egy kis kötetnyit, s méltatta munkásságát. S itt meg kell állnunk egy pillanatra! Állandóan néprajzról beszélek, néprajzi tematikájú munkákról szólok, holott azt ígértem, hogy Balogh László nyelvészeti munkásságáról fogok szólni. Nem tévesztettem el, nem feledkeztem meg ígéretemről. Ugyanis végig arról beszéltem. A debreceni Tisza István Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője a két világháború között Csűry Bálint professzor, a tájnyelvi kutatás egyik megteremtője, apostola, meghatározó egyénisége volt. Maga is szamosháti születésű lévén ő adta ki mindmáig legalaposabb tájnyelvi szótárunkat a Szamosháti szótárt két kötetben. Neki úgymond „könnyű" dolga volt, hiszen maga is ezt a tájnyelvet beszélte, ám a kutatásba bevonta legkitűnőbb hallgatóit, más nyelvészeket, gyűjtőket, akiknek más tájnyelv volt az anyanyelve. Azért, hogy ők is hasonló értékű és mélységű anyagot tárhassanak fel, külön módszert dolgozott ki, mellyel iskolát is teremtett. Nem egyéb ez, mint egy szerteágazó mesterség, paraszti tevékenységi kör, szokás rend néprajzi hitelességű, aprólékos feltárása, bemutatása a lehető legpontosabb helyhez köthető szavakkal, szókapcsolatokkal, mondatfíízéssel való leírása. A kiválasztott terület, munkafolyamat, szokás, történés lehetőséget ad mind a pontos értelmezésre, mind a megjelenítésre, mind a szavak beszédhelyzethez való igazítására. Etnográfiai és nyelvi hűség jellemzi az ilyen leírást, s kettős gyökérzetével mindkét tudományt táplálja. Mintapéldája ennek Balassa Iván Csűry Bálintnál írott dolgozata, amely a debreceni cívisek földművelésének műszókincsét, s egyben néprajzi hitelességű leírását adja. Ezzel Balassa Iván egész életében élt többször is megújítva mestere módszerét. Amikor Balogh László szamosszegi nyelvészeti kutatásairól szólunk, látnunk és tudnunk kell, hogy Csűry Bálint örökségének folytatójával állunk szemben. Nemcsak az egyik legsajátosabb szamosháti foglalatosságot kell látnunk a kenderfeldolgozásban vagy a lekvár főzésben, de a legsajátosabb és leginkább helyhez kötött szókincset, népnyelvi anyagot is. Ahhoz, hogy kézzelfoghatóan is érzékeltetni tudjuk, mire gondolunk, a szilvalekvár főzéséről szóló írásából idézünk néhány sort: „Míg a gazda ezekkel a dolgokkal bíbelődik (előkészíti t.i. a katlant), a gazdasszony a lekvár főzéshez szükséges kellékek megszerzése után futkos. Edényféle ugyan kerül a háznál, de tekenő, dagasztóláb több is kell. Ha pedig üstje sincs a gazdának, akkor azt is kölcsön kell kérni a hozzátartozó rostával és vitorlával együtt. Az üstöt vagy kölcsön, vagy bérben lehet megszerezni a tulajdonostól. A bérezés általában 3-5 kg lekvár szokott lenni minden kifőzött üst lekvár után. Mikor a kellékek együtt vannak, s a katlan kész, a háziasszony lúggal és sárral vékony tapaszt tesz az üst fenekére. Ez azért szükséges, mert így a tapasz biztosítja az egyenletes fövést, a lekvár így nem kozmásodik le." c) Szófejtések, szó- és szólásmagyarázatok. Az egyik legösszetettebb és legnagyobb felkészültséget igénylő feladat a nyelvész számára a szófejtés. Egy ma is használatos vagy kihalt szó eredetét, jelentésváltozatait, történetét és kapcsolatrendszerét megfejteni nagy felkészültséget igényel. Szinte teljes szakmai vértezetben állhat oda csak a kutató. Ismernie kell a nyelv törvényszerűségeit, miközben esetleg a feltárás közben új törvényszerűséget fedez fel, s tesz ismertté maga is. Balogh László szófejtései során az általa alaposan ismert és beszélt szat54
