Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Deli Tamás: A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományi szakága

FÖLDRAJZI GY• ITEMFNYFK. TERMÉSZETTUDOMÁNY OS TÁRLATOK múzeumunk. Legértékesebbnek pedig az újon- costicollis ssp. tamasorum, Granaria frumennan felfedezett és részben már leírt, részben tum ssp. subaii, Agardhiella tünde). pedig leírás alatt álló fajok-alfajok típuspéldányai (paratypus) tekinthetők (Alopia subA Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságán jelenleg is folyó természettudományos kutatások és munkák Botanikai kutatások Békés megyét, mint kultúrsivatag szokás emlegetni, ha az élővilágról van szó. Az ország legjobb termőföldjei itt helyezkednek el, így nem véletlen, hogy országos átlagban is itt a legnagyobb a mezőgazdasági területek aránya. Ennek ellenére azonban azt mondhatjuk, hogy igen gazdag és sok egyedi vonást mutató élővilág maradt ránk napjainkig. És aki azt gondolja, hogy eleink már mindent felfedeztek megyénkben az nagyot téved, ennek ugyanis ellenkezőjét bizonyítják a területen ma is folyó kutatások. Sokak számára talán meglepő, de az elmúlt években több jelentős hazai botanikai felfedezés is Békés megyéhez kötődik. Jakab Gusztáv megyénkben tevékenykedő botanikusnak köszönhetően több hazánkra nézve új növényfaj vált ismertté. Legjelentősebbek ezek közül a szovitz tyúktaréj (

Gage a szovitzii) első hazai felfedezése Dévaványa melletti Ördögárok oldalában. Ez a növény földrajzi szempontból igen jelentős pusztai flóraelemünk mai tudásunk szerint csak a Tiszántúlon, annak is inkább a déli részén él hazánkban (tőlünk nyugatra egyáltalán nem ismert) és mint kiderült több szikes pusztánkon tömeges. Szintén az elmúlt évtizedben derült ki, hogy meglepő módon szántóinkon is jelentős botanikai értékek rejtőznek. Az idei (2010) csapadékos időjárás nagyon kedvező életfeltételeket biztosított az úgynevezett iszapgyomok számára. Ezen növények általában kiesnek a mezőgazdászok látóköréből, mivel ebben az esetben alapvetően nem a növényekkel gyűlik meg a bajuk, hanem azzal a tényezővel, ami lehetővé teszi ezen élőlények megjelenését, azaz a belvízzel. Olyan növényekről van szó, amik a szántók között megbújó néhány centiméter magas vízfoltokban már megjelennek és képesek alkalmazkodni a terület teljes kiszáradásához is, de egy dolgot, a zárt növényzeti borítottságot nem képesek elviselni. Az iszapgyomokat az elmúlt évtizedig alig-alig vizsgálta valaki, így sok fajukat rendkívül ritkának vélték. Az ezredforduló idején nagy kiterjedésű belvízfoltok jöttek létre az Alföldön, így Békés megyében is. Ekkor Molnár V. Attila (Debrecen) vezette botanikus csapat járta a Tiszántúl belvízi elöntéseit és számos helyen megtalálta a korábban nagy kincsnek vagy éppen eltűntnek 7. kép. Magyar látonya (Elatine hungarica) 8. kép. Pocsolyaiátonya (Elatine alsinastrum) 164