Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Balla János: A Hajnóczy József Gimnázium tanárainak és diákjainak részvétele az 1956-os forradalom eseményeiben

9 L OKAIJPA TRIO TAK TOLLABOL János, Keliger Ferenc, Szilágyi József, Danyi Béla, Tóth Mihály, Paulovics Gábor, Ruszef József és Ruzsi Árpád disszidált decemberben, illetve januárban. Kovács Antal szintén negyedikes tanulót a határról hozták vissza a rendőrök. A felelősségre vonás 1957 tavaszán kezdődött: rendszeresen vitték kihallgatásra a tanárokat és a diákokat is. Pataki Zsigmond tanár úr a letartóztatás elől külföldre menekült. 1957. március 13-án a rendőrség pufajkásokkal megerősítve megjelent az iskolában, és a tanulókat lezavarta a sportpályára. Néhány tanulót gumibottal meg is vertek. Azzal indokolták, hogy bejelentés érkezett hozzájuk, miszerint a gimnazisták március 15-e tiszteletére kivonulást terveztek. Közben gyűltek az adatok a tanárok és diákok úgynevezett ellenforradalmi cselekedeteiről. Ennek alapján letartóztatták a tanárok közül Tálas Józsefet és Balogh Lászlót. Tálas Józsefet néhány nap múlva kiengedték, de az akkor 26 éves Balogh Lászlót „izgatás bűntette miatt 3 évi börtönre ítélte" a Legfelsőbb Bíróság. Soha többé nem térhetett vissza a gimnáziumba. György József igazgatót addig „győzködték" a vasárnaponkénti begyűjtéssel, míg „önként" le nem mondott igazgatói megbízatásáról. Budaörsre került egy általános iskolába, de nem tudott többé talpra állni. Hegyi Teréz nem fejezhette be Tiszaföldváron a gimnáziumot, később Cegléden tudott leérettségizni. 1959-ben eltávolították a gimnáziumból Tardos János matematika szakos tanárt, a matematika és csillagászat doktorát, bencés szerzetest, egykori pannonhalmi főiskolai tanárt. A hatalmon lévők csak arra emlékeztek, hogy ott volt az a pap is, és bosszúból a kengyeli kisiskolába helyezték. Közben 1957. augusztus l-jével Ruzsin István karcagi tanárt nevezték ki a Hajnóczy József Gimnázium igazgatójának, akiről ezt írták: „legfőbb erénye az eszmei-politikai tisztaság", és „az ellenforradalom megtépázta tantestületet erős kézzel kivezette a kátyúból." Az 1956—57-es tanévvel véget ért a „György József- korszak", az iskola hőskora. Befejezésül Balogh László tanár további életútját mutatom be. Balogh László az 1956-os tiszaföldvári események egyik leghíresebb, ugyanakkor legtragikusabb alakja volt. A vádakat és a büntetést méltósággal viselte. Emberi nagyságát jelzi, hogy az 1992. július 27-én az Új Néplapban megjelent cikkében megbocsátott az 1956-os bűnök elkövetőinek. Balogh László 1970-től Rohodon tanított az általános iskolában, és ő vezette a községi könyvtárat is. 1982-ben tért először vissza Tiszaföldvárra, az 1957-ben érettségizett osztályának 25 éves találkozójára. Nagy lelkesedéssel fogadta a rendszerváltást: 1990 és 1994 között ontotta a verseket. 1994 májusában ismét elhallgatott. Egészsége megromlott, kórházba ment, 1996-ban halt meg Rohodon. Végezetül álljon itt egyik verse: Ebben a bolond karneválban Ebben a bolond karneválban olcsó konfetticsillogás van: bohócsapkát öltött az élet, s álorcát hord az üres lélek. Megtört hitek jelmezbe bújnak, s reményét szegve minden újnak, hejehujából búsmagyarba csap bolondságuk hangzavarja. Küzdeni egynek sincsen kedve, farsangolnak csak epekedve, s néznek hol előre, hol hátra: önfestett falú zártvilágba. Ha vége lesz e maszkabálnak, s megtört hitek összeállnak, beilleszkedik rész a részbe, és teljes lesz a hit egésze. Ekkor értjük meg az igéket, amit kaptunk, mint ősigéret: hogy küzdelem az élet célja! — S az ember küzd, és nem lesz béna. (Rohod, 1992. augusztus 15.) 148