Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Balla János: A Hajnóczy József Gimnázium tanárainak és diákjainak részvétele az 1956-os forradalom eseményeiben
TISZA VII A GIV. « egyaránt fejlődhessenek. Munkájuk meghozta a gyümölcsét, a júniusi vizsgákat 19 tanuló sikerrel teljesítette. Bár az első tanév hivatalosan június 15-én lezárult, a diákok és az Alma mater kapcsolata nem szűnt meg a nyári szünidő alatt sem. A gimnáziumnak évről-évre növekedő jelentkezési létszámot kellett felmutatnia, hogy ezzel életképességét bizonyítsa, ezért György József a tanulókat is bevonta az új osztályok szervezésébe, a leendő diákok tájékoztatásába. Az új tanévben az első évfolyamon két osztályt indítottak. így lehetővé vált a kulturális és sportélet további fejlesztése is. Felsőbb rendeletre az önképzőkörből, a sportkörből, a kultúrcsoportból, a sakk-körből és természettudományos körből létrejött a diákszövetség, melynek feladata az iskola fejlesztése és szépítése volt. A DISZ keretein belül a diákok részt vettek a község és a járás kulturális megmozdulásain, és bekapcsolódtak a politikai életbe is. Az iskola énekkara szerepelt a község ünnepein, sőt országos énekkari versenyeken is részt vett. Fejlődött a sportélet is, az iskola csapatai eredményesen szerepeltek a Petőfi-vándorzászló versenyeken sakk, röplabda és asztalitenisz sportágban. Színes és változatos élet alakult ki a gimnáziumban, noha az anyagi keretek meglehetősen szűkösek voltak, és a hely sem volt igazán megfelelő egy iskola működtetésére. György Józsefnek tudomására jutott, hogy a járási főszolgabírói hivatal Kunszentmártonba költözik, ezért kérelemmel fordult az illetékes szervekhez, hogy a megüresedő székházat adják át iskolai célokra. Kérelmét többször, több okból elutasították, míg végül másfél évi huzavona után 1950. március 20-án megérkezett az engedélyező rendelet. Az új épület rendbetételét, takarítását és berendezését a tanárok, a diákok és a szülők közösen végezték el, és április 5-én már ott folytatódott a tanitás. Az 1950-es év több szempontból is fordulópontot jelentett a gimnázium életében. Az iskola új épületbe költözött, önálló intézménnyé vált és felvette a Hajnóczy József nevet. Ez a névfelvétel a kor gyakorlatának megfelelően azt jelentette, hogy a Vallás és Közoktatási Minisztérium egy 1950. augusztusában kelt leiratában elrendelte, hogy az iskola neve ezek után Hajnóczy József Gimnázium lesz. Ebben az időben az oktatási intézmények zömét a munkásmozgalom alakjairól nevezték el, de a Rákosi-rendszernek a maga értelmezése szerint forradalmár elődnek tekintett jakobinus Hajnóczy is megfelelt névadónak. A névadásról rendelkezők — tudtukon kívül — jót tettek az iskolával és az utódokkal is, mert fél évszázada olyan hiteles történelmi személyiség nevét viseli az iskola, akire ma is méltán lehetünk büszkék. A névváltozatással tulajdonképpen az indulás és a szervezés korszaka lezárult, az alapítók működni és fejlődni képes intézményt teremtettek, mely az idők folyamán a Tiszazug kulturális központjává, a megye egyik rangos gimnáziumává nőtte ki magát. Igen sok fiatal számára biztosította és biztosítja ma is a tudás megszerzésének lehetőségét. A Hajnóczy József Gimnázium tanárainak és diákjainak részvétele az 1956-os forradalom eseményeiben Bal la János Magyarország 1945-ben vesztesként került ki a II. világháborúból. A párizsi békeszerződés megerősítette a Magyarországra kényszerített trianoni diktátum feltételeit. A háborús pusztítások következtében a városok romba dőltek, sokan megsebesültek, fogságba estek, vagy meghaltak. A győztes nagyhatalmak az ország „feje fölött" döntöttek arról is, hogy Magyarország a szovjet befolyási övezetbe, Sztálin teljhatalma alá kerüljön. *** A Hajnóczy Gimnázium öregdiákja. H-5430 Tiszaföldvár, Kossuth út 111. 145
