Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Benedek Csaba: Egy Tiszaföldvári ezermester, Pató Sándor találmányai

ÉRTEKEZÉSE

K sonló felhasználása, a ládák takarmányos-, korpásládává való lefokozása. A használó parasztember szempontjai mások, mert más a tárgyhoz való viszonya."

2 A paraszt ember a számára fontos, jól hasz1. kép. Az ezermester műhelyében felhasználásra váró gyermekbicikli kereke 2. kép. Felhasználásra váró anyagok a sufniban 2 SZABÓ László: 1994. 161—162. 3 KISS Lajos: 1958. 38—39. nálható, hasznosítható tárgyakat megbecsüli, gondozza, a lehető legtovább élteti, s ha már tönkre ment, igyekszik a részeit újrahasznosítani. Kiváló példával szolgál erre Kiss Lajos a hódmezővárosi kaszáról írt cikkében: „Ha a kasza jó volt, nem hajítják el akkor se, ha elnyüvik, hanem különböző szerszám készítésére használják. A hegyéből csinálnak: fattyazó kést, régen békóvágó fürészt, amit millingnek is hívtak, fürészt, szőlőtetéj hányót, acatolót. Közepéből, kaszakést, disznóölő kést, tetéjvágót, dohányvágót, sivágót, káposztaszelőt, acatolót, szürőnyesőt, gamóvasat (szűcsszerszám), agyagszelőt és isztergálót (gölöncsérszerszám), színelőt (tímárszerszám). Nyakából'. tetéjvágó kést. Oromjábóh hajlított csiholó acélat, cigányhorgot, csizmapatkót, sar3. kép. Saját kulcsával működő zár a kapun, hasonló található a sufni ajtaján is kantyút, cigányfogas fogait, fegyverrugót, dohányfűző tűt. Készítenek még a kaszából szárvágót, használják kalapács élére, üllő tetejére, baltát acélaztatnak, éleztetnek vele."

3 Hasonlóan a férfiak kaszához való viszonyához, Fél Edit a martosi kötényről írta a következőket: „Amikor gazdag, hosszú és sokoldalú szereplése után a kötény úgy elrongálódik, hogy mint kötényt már nem hordhatják, akkor foltnak használják el egy másik kötényre vagy alá. Az is gyakran előfordul, hogy elhasogatják szép egyforma darabokra, négyet is egy kötényből és a kötény kapcaként folytatja eddig is 74